Banki elszámolás: „to be or not to be”. A kulcs, a devizában történő nyilvántartás és elszámolás, az elszámolás módja

Az úgynevezett globalitás és lokalitások küzdelmének vagyunk szenvedő alanyai, mi „devizahitelesek” pontosabban devizaadósok itt Európában, az euro-atlanti világban A banki elszámolás, illetve az egyenlegvonás kulcskérdése, az ELSZÁMOLÁS MÓDJA! A nemzeti valutában történik-e az elszámolás, avagy devizában.

(Mondjuk az sem mindegy, hogy milyen nemzeti valuta és milyen a deviza árfolyamváltozása, azok aránya. Ez a körülmény differenciál az egyes nemzetállamok között, illetve a fertőzöttég mértéke. (Itt sincs kettő azonos eset. Csehek és szlovákok lazán kimaradtak ebből az össztáncból. Kattints ide!)

Ez dönti el, hogy a kölcsönadós nyakába milyen plusz, „előre nem látható terheket” lehet még varrni. Minden jogi csűrés csavarás és egyéb bűvészkedés e körül a kérdés körül forog.

 

Magyarországon jelenleg a tét az, hogy az állami-banki jogi csűrés csavarás hozadékaként, mintegy kettőször akkora adósságterhet sikerül-e a devizaadósok nyakába varrni végérvényesen, avagy sem.

Ez a devizaadós háztartások szintjén 1-30 millió forintos plusz terhet jelenthet, míg a banki és állami szektor szintjén mintegy 6,5 BILLIÓ forintot. A nagyságrend azért is izgalmas állami és banki szinten is, mert például a 2015 évi állami költségvetés fő számai, bevétel: 16 billió HUF, kiadás 17 billió HUF és az államadósság 24 billió HUF.

Ha a nemzeti törvényhozás illetve a törvényalkalmazás az állami-banki kifosztó akarat mellé áll, úgy nekünk devizaadósoknak háztartásonként VÉGÉRVÉNYESEN 1 – 30 millió forintnyi kifizethetetlen teher zúdul nyakunkba. Mely válságkezelés során viszik a fedezeteket (autó, ingatlan) illetve ott marad a nyakunkon az adósság tartozás kaloda, az egy életen át tartó üldöztetés, adósságteher. ( Vagy mint kutya nyakában a kolonc.) Mindez, az mellett hogy embertelen, egyben törvénytelen is, mert az elszámolási és forintosítási törvények együttesen banki uzsora törvényeknek nevezhetők, látszat törvények, melyek felhatalmazzák az érintett bankokat, hogy az állami erőszakszervek igénybe vételével tovább fosztogassák és végérvényesen kifosszák az érintett lakosságot, hacsak az nem mond ellent, nem áll ki igaza és jogai mellett.

Az EU jogrendje alapján a devizaadós EU Bíróság elé sajnos csak akkor állhat, ha KIMERÍTETTE a nemzeti utat, azaz bírósági keresetét elutasították minden állami szinten (elsőfok, másodfok, kúria). Ilyen perről - ami öt évg tartott – egyedül a Kásler család vs. OTP Bank vannak ismereteink. A sajtóból nyert információk szerint 12 ezer úgynevezett devizahiteles per jár helyben, ugyanis a törvényhozás azok menetét felfüggesztette - Európában újólag példátlan módon – mind addíg, amíg ezt napjainkan zajló az olcsó játék hülye gyerekeknek peren kívüli össztáncot le nem járják az érintettek.

Az állami és banki manipulációk, kommunikáció mind arra megy, amire eddig is, eszébe ne jusson a devizaadósnak peres eljárás során rendezni jogi és elszámolási vitáját. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tömegeket egyenesen zsarolják a perkényszerrel, melyek költségeinek megfinanszírozására azok döntő rész egyszerűen – jövedelem viszonyaiból eredően - képtelen. Összekötjük kezed lábad és fuss.

Gyalázatos - pszichológiai éa aynagi - nyomorgatás folyik ma Magyarországon, melyről a figyelmet olyan Európában is nagy port felverő kommunikációs trükkökkel terelik el, mint halálbüntetés, bevándorlás, migráció tematizálása. Országon belül pedig a sikerpropagandával, a szalámizással, az egyes társadalmi rétegek pozitív diszkriminációjával szórnak port a szemekbe.

A lakosság gazdasági kifosztását illetően nincs különbség a politikai jobb és baloldal, valamint kormány és ellenzéke között. Jól mutatja ezt az az abszurd politikai helyzet is, mely két ideológiailag szemben álló parlamenti párt a Jobbik és az LMP által együttesen támogatott parlamenti vizsgáló bizottság felállítását a devizahiteles ügy átvilágítása dolgát célozná, a „kormányzat és ellenzéke” békés egyetértésben kaszálja el, ki ne derülhessenek az elmúlt tíz év hatalmas állami hibái, károkozásai.