Banki elszámolás: Mit írjak most akkor a banknak?

Mint mérgezett pók, ahogy fut a falon, úgy rettegnek és forgolódnak a devizaadósok jelen időben. Nem alaptalanul. A Facebook fórumokon mintalevelekért könyörögnek. Szorítja a határidő az elsőként az Értesítőket megkapó adósokat. A tv. szerint 30 napon belül panaszt kell benyújtania, ha nem akarja azt, hogy az értesítőben rögzített szerződés módosítás a törvény erejénél fogja érvénybe lépjen.

 

A PEREN KÍVÜLI ÚTRÓL

Tudni kell, hogy ez a tv. által előírt eljárás sor, „hármasugrás” úgymint

-         panaszlevél a banknak

-         panasz a PBT-nek

-         beadvány a területileg illetékes bíróságnak

a probléma PEREN KÍVÜLI rendezésének tv. által előírt útja. Mind Bankszövetség, mind a jelenlegi kormányzat (a magyar állam) úgy kívánja a peres eljárásokat, ahogy üveges tót a hanyatt esést.

A PERES ÚTRÓL

A PERES ELJÁRÁSOKAT – „12 ezer devizahiteles per” - csak felfüggeszteni tudta a törvényhozás, ugyanis az EU-ban nincs joga megakadályozni az EU állampolgár EU Bíróság elé lépését még a nemzeti törvényhozásnak sem! Mindig kell legyen fellebbviteli út! Éppen a napokban erősítette meg az Alkotmánybíróság a peres út lehetségességét, miszerint a kölcsönszerződések igenis támadhatók akár teljes semmisségre! Minden ellenkező híresztelés ellenáre. 

Ezen a „hármas ugráson” avagy másként „szellemvasúton” túl lehet és túl is kell esnünk. Valódi veszélyek leselkednek ugyanis ezen procedúra során ránk.

Magyarország JOGVESZTŐHELY!

Ha és amennyiben ugyanis az adós nem tartja be a tv. által előírt rendet (határidőket), úgy jogvesztő lesz. Elveszítheti például a peres eljáráshoz a bíróság elé lépésének a jogát. Ekkor sikerült az ellenérdekű feleknek megállítani, azaz megakadályozni a peres eljárást.

Az EU normái szerint, ahhoz hogy az adós EU Bíróság elé állhasson köteles kimeríteni a nemzeti jogszolgáltatási utat. Azaz megjárni az első fokú másodfokú bíróságokat és a Kúriát.

Viszont ha a peren kívüli eljárás „hármas ugrásába, vizes árkaiba” ott reked az adós, úgy már keresetet sem nyújthat be, iletve a felfüggesztett meglévőt pedig, elutasítja a bíróság.

EZ A CSAPDA!

Átláttunk a szitán. Mindaz MNB, mind pedig a banki panaszbejelentők (formanyomtatványok) úgy vannak megszerkesztve, hogy korlátozzák a panaszbejelentés módját. Meg kell ugyanis konkrétan jelölni a panasz okát. Megjelölendőnek meg olyan feltételeket kell rögzíteni, amit ők – eleve - ki tudnak lőni.

Nem az a baj tehát, ami okként benne van, a banki panaszlevél mintákban, hanem az ami NINCS BENNE.

Mert szándékosan  kihagyták.  Ez pediga az elszámolás módjának a vitathatósága. Aljas és sunyi módon a tömegkommunikációban a médiában azt hírdetik ráadásul, hogy aki nem talál számszaki hibát a Részletes elszámolásban, annak annyi. Visszautasítja a PBT.  Ezt ismereteink szerint még ügyvédek is beveszik, miután - szakértők bevonása nélkül - maguk az ügyvédek is kábé annyit értenek ezekhez az elszámolási kérdésekhez, amennyit az adós, meg a bíró. Nem kevés ügyvéd megriadt. Vak segít világtalant? A helyzet olyan, mintha egy péknek, avagy akárkinek egy TV kapcsolási rajzát kellene ÉRDEMBEN ellenőrizni.

Ami ugye még hiányzik belőle, az pedig a szerződéskori kockázatról történő korrekt tájékoztatás. Mert ezt is vitatjuk. Miért is nincsen a választási lehetőségek között azok az okok, amelyeket mi devizaadósok ténylegesen vitatunk? 

Ebben a helyzetben a Devizaadósok Szövetsége által is elfogadott nézőpontot Dr. Varga Damm Andrea banki szakjogász, devizaadós jogvédő fogalmazta meg:

Aki tudja érdemben vitatni, tegye meg!

Tanácsolja az ügyvédnő. Igen. Akiknek már kéznél van a hiteltörténeti kimutatásuk, továbbá megkapták a Részletes elszámolást (nyomtatva) azok már legalább megkezdheti az érdemi munkát, azaz az ellenőrzést. Érdemben vitatni bármit azt jelenti, hogy a vitatás alapfeltételei rendelkezére állnak, az adatszolgáltatás megfelelő, a felhasznált és származtatott adatok hitelesen és dokumentáltan, na és a kellő szakértelem rendelkezésre áll. Nos az elektronikus – letölthető - Részletes elszámolást a bank akkor manipulálhatja, amikor csak érdeke úgy kívánja. Aki látott már Részletes banki elszámolást, az azt is láthatja hogy képtelen, alkalmatlan annak a szakszerű, érdemi ellenőrzésére. Ráadásul úgy, ha a bankok be sem tartják az 5 napon belüli hiteles (nyomtatott) dokumentáció szolgáltatást. Meg sem küldi a bank az adósnak - a panasz benyújtására az adósnak rendelkezésére álló - 30 napon belül. Harminc napon belül a Részletes banki kimutatatás kontrollja, szakértők által sem végezhető el.

Aki érdemben nem is tudja vitatni – például nincs pénze ügyvédre, szakértőkre- az az adós is feltétlen írja meg ajánlott levélben 30 napon belül (!) hogy nem fogadja el az elszámolást.

Nem fogadja el, mert azzal olyan szerződésmódosítást írt alá, ami számára rendkívül kedvezőtlen, diszkriminatív, az eddig ért károkat is legalizáló megoldás. A médiában megjelölt állami tanácsadók, az MNB Ügyfélszolgálata, az MNB által finanszírozott tanácsadók arra vannak, hogy RÁBESZÉLJÉK az adóst a szerződésmódosításra. Pontosan ahogy annak idején a banki alkalmazott tanácsadók és a hitelközvetítők a kölcsönszerződések aláírására.  Meg kell nézni most is ugyanezeket. Hol is helyezkednek el? Ahol azt hírdetik, hogy a panasz nem érdemi számszaki hiba kimutatása nélkül? Ide szerkesztjük Dr. Léhmann György devizaadós jogvédő által publikált és nyilvánosságra hozott rövid elemzést:

Jogvesztés Dr. Léhmann György szerint

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUM: Bankoknak elszámolásával és fontosításával kapcsolatos értesitése válaszáról

Azokat a körülményeket pedig, hogy szerintem mit indokolt mérlegelni az adósoknak, amikor döntenek arról, hogy érdekükben áll-e vagy sem a törvényi rendelkezések szerinti szerződésátalakítás elfogadása, az alábbiakban ismertetem.

Abban az esetben, amennyiben banki elszámolás nélkül marad úgy a szerződés, ahogy korábban volt, azaz devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés marad, egyetlen hátrány mindenképpen bekövetkezhet akkor, ha bíróság a szerződési feltételek érvénytelensége iránti perben a banki kockázatvállalási okiratot is értékelve akként dönt, hogy az árfolyamváltozás terheit az adós viseli.

Más hátrányt a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnél a forintosításhoz képest nem észlelek.

Ellenben az elszámolással együtt végzett forintosításnak hátrányait a banki közleményekben írtak alapján a  következőkben határozom meg:

  • elveszti az elszámolás elfogadásával az adós azt a jogát, hogy a szerződés eddigi szakaszában bank által számára okozott károk, többletfizetések megtérítését a bankoktól követelje. Azért, mert az elszámolás elfogadása a szerződés  megerősítését jelenti a Ptk. 236. § 4. bek-e alapján, és ezáltal a szerződés érvénytelensége – részbeni érvénytelensége – iránti megtámadás jogát elveszti,
  • elveszti az adós azt a jogát, hogy a banknak annuitásos kamatszámításból eredő eddigi többlet kamatfizetést a jövőben a banktól követelje,
  • elveszti azt a jogát az adós,hogy az elszámolás során adósra kényszerített árfolyamváltozásból származó terheknek bank által viselését bíróság előtt kérje a kockázatvállalási nyilatkozat tartalmától függően,
  • elveszti azt a jogát az adósarra, hogy 2009-től tartó svájci frank jegybanki alapkamat zsugorodása folytán az eddig bank felé megfizetett kamattörlesztési összegnek legalább a felét bíróság előtt követelje,
  • elveszti azt a jogát az adós, hogy szerződés részbeni érvénytelensége iránti peres eljárásban a bíróság által hivatalból megállapítandó egyéb jogát tisztességtelen szerződési feltételek miatti igényét bankkal szemben érvényesítse, így többek között azt a jogát, hogy a kezelési költség címén behajtott pénzét az adó azért követelhesse vissza, mert ezért a díjért a bank semmiféle ellenszolgáltatást nem végzett
  • elveszti az adós azt a jogát,a hogy a jövőben is a devizában – svájci frank – nyilvántartás folytán a svájci frank alapkamat változástól tegye függővé az ügyleti kamat változást szemben azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank általi 1996. októberétől várható forint jegybanki alapkamat változás eredményeként a törlesztő részlet összege 50 % mértékben nőjön három évenként,
  • elveszti az adós azt a jogát, hogy beszámítással érvényesítse akár peren kívűl akár perben azt a jogát, hogy a banknak adóssal szemben fennálló minden kötelezettségét beszámítással akként érvényesítse, hogy egyetlen forintot addig nem fizet, ameddig a bank teljes tartozását az adós felé nem rendezi.