Jogállamért Egyesület: AMI A FORINTOSÍTÁSRÓL NEM HANGZIK EL Amit a magyar média elhallgat

A 2014. évi LXXVII törvény (Forintosítási törvény) 1.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt szabály nemcsak az ingatlanfedezettel érintet lakáshitelekre, hanem elvileg a gépjárműhitelekre is kiterjedhetne mivel a a forintosítás mindazon hitelek tekintetében beáll, amely esetében a pénzügyi intézményt elszámolási kötelezettség terheli. Gyakorlatilag azonban a 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezéseit az ingatlanfedezettel érintett hitelekre kívánta alkalmaztatni a jogalkotó.

- A forintosított szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak. (Lásd 2014. évi LXXVII törvény 3.§ (1) ) Ez azt jelenti, hogy az adósoknak nem lesz beleszólása abba, hogy a bankkal megkötött szerződésük miként módosuljon, azaz a törvény elvonja az adós szerződéskötési akaratát, a törvény az adós helyett „dönt” az adós szerződéséről 
Ez a törvényi rendelkezés sérti a szerződéskötési szabadság jogi alapelvét.

 

-A forintosított szerződés új módosult szövegét a pénzügyi intézmény, -azaz a bank- fogja elkészíteni és az elkészített szerződési szövegbe az adósnak nem lesz beleszólása. (Lásd 2014. évi LXXVII törvény 3.§ (2) )

-Az új forintosított szerződés módosuló szövege általános rendelkezés szerint azon a napon lép hatályba, amikor a szerződés módosításának szövegét az adós postán kézhez kapja. Tehát az a forintosított szerződés adósára a bank diktátumot fog kényszeríteni. (Lásd 2014. évi LXXVII törvény 3.§ (3) a) pont)
Az adósnak semmilyen beleszólása nem lesz abba, hogy milyen szerződési feltételek legyenek benne az új forintosított szerződésben 
Ez a törvényi rendelkezés sérti a szerződéskötési szabadság jogi alapelvét.

(Az új forintosított szerződés módosulása deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a fogyasztó nem él a 12. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel – a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő harmincegyedik nap.)

-A fogyasztói kölcsönszerződés biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, a szerződés e törvényben foglalt módosulásához a kezes, ideértve az állami kezest is, és – ha a fogyasztói kölcsönszerződés kötelezettje és a zálogkötelezett eltérő személy – a zálogkötelezett hozzájárulása nem szükséges, de e módosulás folytán helyzetük nem válhat terhesebbé.
(Lásd 2014. évi LXXVII törvény 3.§ (5) )
Ez a törvényi rendelkezés, nemcsak hogy sérti a szerződéskötési szabadság jogi alapelvét, hanem a tisztességtelenség újabb égbekiáltó sérelme.

-A forintosítási törvény egyik legmegdöbbentőbb rendelkezése az, hogy a módosult forintosított kölcsön szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, ugyanis a korábbi közjegyzői okirat
a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (Lásd 2014. évi LXXVII törvény 4.§ (1) )
Ez a rendelkezés azért döbbenetes mivel a forintosítással a deviza eltűnik a szerződésekből. A devizának a közjegyzői okiratokból is el kellene tűnnie, és ehhez azért az adósnak is hozzá kellene járulnia, mivel a közjegyzői okiratot az adós aláírása nélkül nem lehetett megkötni.

-A közjegyzői okirat módosításához is szükség lenne az adós aláírására, ezt azonban a törvény nem tartja szükségesnek. 
A forintosítási törvény tehát diktátumot kíván az adósokra rákényszeríteni. A forintosítási törvény az adósokat a bankok karmai közé a kívánja hajtani.

-A közjegyzőknek joguk lesz végrehajtási záradékkal ellátni azon közjegyzői okiratokat, amelyek úgy módosultak, hogy a módosításhoz az adósnak nem kellett aláírásával hozzájárulnia! (Lásd 2014. évi LXXVII törvény 4.§ (2) )
Azaz a bank vinni fogja a forintosított hitelek mögött álló ingatlant végrehajtás útján.
Normális jogállami keretek között elvileg nem lenne megtehető az hogy egy adott szerződés az adós hozzájárulása nélkül módosuljon, és az adós hozzájárulása nélkül módosított közjegyzői okirat alapján lehessen ingatlant végrehajtatni. 
Az e törvény alapján módosult fogyasztói kölcsönszerződést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog változatlanul biztosítja, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog módosítása a tartozás pénznemének változása esetén sem szükséges.
(Lásd 2014. évi LXXVII törvény 4.§ (6) )
Ez a rendelkezés szinte minden abszurditáson túl van, ugyanis jogelvi, alkotmányos, ingatlan nyilvántartási, gazdasági jogi érdeket súlyosan sért. Az ingatlan nyilvántartás ugyanis közhiteles nyilvántartás, és amennyiben az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok tartalma nem azonos a tulajdoni lapon szereplő bejegyzéssel, akkor nemcsak a közhitelesség elve sérül, hanem az ingatlan forgalomban is zavarok keletkeznek. 
Ilyen törvény a felsorolt rendelkezésekkel, egy normálisan működő jogállamban nem születhetett volna meg.

Jogállamért Egyesület