Nyílt levél: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnökének, Dr. Kapronczay Stefániának

Tisztelt Elnök asszony!

Nem ismerhetjük egymás személyesen. Személy szerint nem is gondoltam, hogy valaha a TASZ-hoz fordulok az úgynevezett rendszerváltást követően. A nyílt levélformát a probléma szokatlansága, újszerűsége és társadalmi súlya okán választottam. Kérem Önt, Önöket hogy a lentiekben vázlatosan megfogalmazott problémáinkat a nemzetközi kapcsolatrendszerükön keresztül juttassák el mind oda, ahol annak helye van, azok mielőbbi tisztességes megoldása érdekében. A hiteles információkat mintegy 7200 tagos Facebook közösségünk, 2608 csatlakozott tagunk és 165 rendes tagunktól és a belőlük álló szakértői körtől biztosítjuk.Ez a létszám ugyan egy ezreléke sincs a devizaadósok tömegének, viszont ahhoz már elegedő míretű, hogy mint cseppben a tenger minden problém, bemutatásra feltárásra ekrülhessen.  A tömegmédiában megjelenő – a kormányzat által megjelentetett - adatok és információk ugyanis álságosak, nem felelnek meg a valóságnak.

Tárgy: : Burkolt vagy közvetett, negatív diszkrimináció

A Wikipédia szerint:. A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, a gazdasági vagy a társadalmi igazságtalanság, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret.

Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve.

 Magyarországon a kölcsönt felvevők között vannak a

-          Forint kölcsönnel

-          Deviza kölcsönnel

-          Devizaalapú kölcsönnel

rendelkező állampolgárok. Jogaikat és kötelezettségeiket a kölcsönügylet során a kölcsönszerződésben rögzítettek határozzák meg.

Napjainkban Magyarországon az úgynevezett elszámolási és forintosítási törvény végrehajtása folyik. Az úgynevezett devizaalapú kölcsönt folyósító bankok, a törvény erejénél fogva el kell számoljanak ügyfeleikkel arra nézve, hogy tisztességtelen gyakorlatot folytatva mennyivel csapták be azokat, ezt az összeget meg kell határozniuk, ki kell számolniuk a Magyar Nemzeti Bank Útmutatói szerint, mely a törvényen alapul. Erről az érintett ügyfeleiket írásban, Elszámoló levélben értesíteniük kell. Ha az ügyfél igényli, úgy Részletes elszámolást kötelesek biztosítani (szintén írásban) az ügyfél részére.

A tömegpropagandában a magyar kormányzat ünnepli, ünnepelteti magát, hogy igazságot tett a magyar „devizahitelesek” dolgában. A rablóhiteles bankokkal visszafizetteti az elcsalt összeget, egyben az úgynevezett forintosítással megmenti az egyes úgynevezett devizahiteleseket a devizaárfolyam ingadozásból eredő kitettségtől, tehát a „megmentettek’ havi törlesztő részletei, adósság tartozása most már – ami a deviza alapú kölcsönök esetében – nem növekedhet kétszeresére, háromszorosára, ahogy eddig a 2004-2014 közötti időszakban. Tudni érdemes, hogy Magyarországon mintegy 1,3 millió ilyen úgynevezett devizaalapú kölcsön folyósítottak a rablóhiteles bankok, egyedül többet, mint gész Európában. A portfolió nagyságrendje mintegy 6,5 ezer milliárd HUF, amely a magyar állam 2015. évi költségvetése Bevétel: 16 ezer milliárd HUF, Kiadás: 17 ezer milliárd HUF mérhető.

Tudja meg ország és világ!

Ami most Magyarországon (is) zajlik az egy Európában példátlan pénzügyi csalás, egy burkolt vagy közvetett negatív diszkrimináció. Egy 2004 évtől tömegessé váló pénzügyi csalás sorozat. E csalás sorozat a devizaalapú kölcsönszerződéssel rendelkező magyar állampolgárok (háztartások) számára gazdasági és társadalmi igazságtalanság.

A magyar kormányzat a csalás sorozat jelenlegi szakaszában arra készül, hogy a devizaalapú kölcsönszerződéseket, amelyeket a bankok és a kölcsönadósok 2004 és 2009 között kötöttek, fortélyos erőszakkal módosítsa, mégpedig az úgynevezett devizahitelesek számára kifejezetten hátrányos és megkülönböztető módon. Mindezt – az érintett nemzetközi bankok érdekében - úgy teszi, hogy a Bankszövetséggel egyeztetve olyan – előre megtervezett - eljárás sorozatot folytat le, melynek a következménye az, hogy az úgynevezett devizahitelesek, pontosabban devizaadósok – a futamidő során - minimum kétszer akkora összeget kötelesek kifizetni a szerződésmódosítást követően, mint az azonos kondíciójú (összeg, futamidő) forintadósok. Ezzel súlyosan sérül az egyelő bánásmód elve.

Mindezt a magyar kormányzat és bankszövetség burkoltan teszik. A törvény szerint banki elszámolásban, azaz Elszámoló levélben és a hozzá tartozó Részletes elszámolásban, nem csak a visszatérítendő összeg szerepel, hanem szerepel továbbá az azzal csökkentett banki követelés összege, mi több a szerződésmódosítás alap adatainak módosítása, azaz a visszatérítéssel fennmaradó adósság tartozás, a megváltoztatott futamidő és a megváltoztatott havi törlesztő részlet. A törvény és a hozzá kapcsolódó eljárásrend úgy került kialakításra, hogy az a devizaadós, aki ezt elfogadja, a törvény erejénél fogva máris szerződést módosított. Aki nem fogadná el, annak számára egy peren kívüli procedúrának az útja nyílik meg. Az eljárás során panaszt kell benyújtania a banknak 30 napon belül az Elszámoló levél kézhez vételétől számítva, melyre a bank 60 napon belül köteles reagálni és majd ha továbbra sincs egyetértés úgy az MNB kötelékébe tartozó Pénzügyi Békéltető Testület elé kerülhet az ügy és ha ott sincs egyetértés, úgy peren kívüli eljárás során az ügy, egy területileg illetékes bíróság elé kerül. Amely aztán így vagy úgy dönt. Peres eljárásban a devizaadós független bíróság elé csak ezt a procedúrát lefolytatva – jogvesztés sorozatnak kitéve - a nemzeti kereteket kimerítve juthat el csak az EU Bíróságra.

A tömegmédia és a tájékoztató anyagok is azt kommunikálják, hogy a banknak benyújtandó panaszban a devizaadósnak meg kell jelölnie az Elszámolásban, azaz az elszámoló levélében illetve a Részletes kimutatásban szereplő számítási hibát. Az Elszámoló levél, illetve a Részletes elszámolás számításai a magyar állampolgár számára ellenőrizhetetlenek, ugyanis olyan szakismereteket igényel, amivel a társadalom egy igen szűk része rendelkezhet csak, felsőfokú pénzügyi, matematikai és informatikai, valamint jogi szakismeretek kellenek hozzá. Az ügyfelek számára a „segítséget” harminc nap alatt (!) 1,3 millió devizaadósnak az MNB ügyfélszolgálata adná meg, ami elképzelhetetlen.

Egyébként, ha az ügyfél csak úgy egyetért az Elszámolásban és Részletes kimutatásában meghatározott sarokszámokkal, úgymint visszatérítés összege, a maradó adósság tartozás összege, az új törlesztő részlet és új futamidő, akkor NEM KELL CSINÁLNIA semmit. Még csak egy egyetértő nyilatkozatot sem kell aláírnia.

Ezek szerint ma Magyarországon lehet úgy szerződést módosítani, amin milliók, családi házak, autók tulajdonjoga múlik, hogy a felek ott sincsenek.

Mindezt a „svédcsavart” a törvénykezésbe – a képviselők befolyásolásával - a kormányzat azért hozta, mert a devizaadósok mintegy 12 ezer pert indítottak, melyben a kölcsönszerződéseiket bíróság előtt semmisségre megtámadták. Ezeket a pereket a törvény erejével szintén Európában példátlan módon felfüggesztették. Jól érzékelhetően a kormányzat, a Bankszövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy a devizaadós bíróság előtt ne vitathassa a kölcsönszerződéséből eredő jogi és elszámolási sérelmeit.

Ennek a politikai akaratnak a szolgálatába állították a Kúriát, az Alkotmánybíróságot és a médiát. A bírákat a regnáló hatalom arra presszionálja, hogy a devizaadós kereseteket be se fogadják, illetve utasítsák el. E keresetek pedig mindaddig fel vannak függesztve, amíg ez a peren kívüli procedúra le nem zajlik.

A tömegmédia zár. A tények és az érvek a fentebb vázolt csalás sorozatról a köztudatban meg sem jelenhetnek. A tévék a devizaadósoknak azokat a csoportjait mutatják, akik elégedetlenségüket demonstrációk és tüntetések formájában fejezik ki, ezzel is marginalizálva, eltakarva a súlyos problémákat, hiszen Magyarországon lassan minden hétvégére esik legalább egy tüntetés.

A Devizaadósok Szövetsége követelése az, hogy

- parlamenti vizsgáló bizottság

- a Legfőbb ügyész által indított vizsgálat

tárja fel a teljes folyamatot, állapítsák meg a magyar állam felelősségét ezekben az ügyekben.

A pereket ne akadályozzák, sőt tekintettel a devizaadósok kifosztottságára – a csalással elvont pénzt sem fizetik vissza, hanem betudják a fennmaradó tartozásba - azok kapjanak illetékmentességet és szociális rászorultság alapján államilag finanszírozott ügyvédi támogatást.

Az elszámolásra nézve alapelvként a diszkrimináció mentesség kapjon teret, azaz érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, miszerint a devizaadós sem többet, sem kevesebbet ne fizethessen, mint a forintadós.

Magyarországon a devizaadósokat súlyos, burkolt negatív diszkrimináció éri, mely többszázezer család kilakoltatásával, földönfutóvá tételével is fenyeget.

Az emberek tanácstalanok, tehetetlenek, kiszolgáltatottak és egyre elkeseredettebbek, különösen mostanra, amikor a jól fizető adósok is tömegesen ilyen egyenleggel szembesülnek: Felvett kölcsönösszeg: 10 millió HUF. Kifizetve: 10 millió HUF. Banki követelés: 11 millió HUF. A banki elszámolások szinte kivétel nélküli jellemzője, hogy amit a devizaadós eddig befizetett, azt lenyelik a bankok és az eredetileg felvett kölcsönösszeget meghaladó tartozást követelnek rajtuk. A tartozás kimutatást illetően a bankok ugyanolyan „kettős” (banki rendszer, tőle független EXCEL kimutatások) könyvelést folytatnak, amilyet a most kibukó brókerbotrányok kapcsán megismerhettünk, ebből erednek azok az egyenleg csalások amelyek a Részletes elszámolásokban tetten érhetők.