Banki elszámolás: Mi is valójában az elszámolás és forintosítás?

Ebben az országban semmi nem az, mint aminek látszik. A törvényhozás meghozta az elszámolási és forintosítási törvényt, melyben a magyar állam leszögezi, hogy a rablóhiteles bankok  tisztességtelenül jártak el, amikor ügyfeleiktől árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre hivatkozva többlet jövedelmet vontak el. Túlfizettették az ügyfeleket. A törvény elrendeli ennek a túlfizetésnek kiszámítását, majd az így számolt összeg „visszatérítését”. Na nem úgy, hogy amivel többet vett el a bank, azt visszafizeti, hanem az érvényes szerződések esetében úgymond betudja, ezzel csökkentve az adósság tartozást. A bankok egy része bíróság előtt támadta a törvénybe leszögezetteket, ám lényegében a keresetek elvéreztek a bíróságok előtt, mind első, mind másodfokon. A fentiekből eredően nagy média kampánnyal megindult a banki elszámoltatási, elszámolási folyamat és lejárt az első határidő, ami az ügyfelek kiértesítését illeti. A bankok Értesítő leveleket postáztak, majd külön kérésre a törvény szerint 5 napon belül Részletes elszámolással is szolgálniuk kell. Most tehát mi jövünk, devizaadósok! Az ügyfélnek, a devizaadósnak 30 napon belül lehet panaszt benyújtani, ha nem kívánja elfogadni a banki és állami diktátumot. Ha nem tesz semmit, úgy az „elszámolás” mint a kölcsönszerződés módosítása a törvény hatályánál fogva érvénybe lép.

És most figyelj kishaver!

Az Értesítő levélben a bank megadja a törvénytelenül beszedett összeget. Van aki csak devizában, van aki csak forintban. Megadja továbbá az általa nyilvántartott adósság tartozás összegét is, ami ugye már csökkentve van a visszatérítendő összeggel. Egyben megadja a SZERŐDÉSMÓDOSÍTÁS alapadatait, tehát a kölcsöntartozás4 és futamidőt, ki ugye devizában ki meg forintban, avagy van olyan is aki a kettőt együtt.

Ez bizoy szerződés módosítás, minden ellenkező híresztelés ellenére. Mégpedig olyan mint a szuzai menyegző, tömeges aktus. Ha ugyanis az adós elfogadja az „elszámolást” akkor az a dolga, hogy ne tegyen semmit. Figyelsz? Ez jelenti azt hogy elfogadja. Semmi elfogadó nyilatkozat közjegyző, avagy két tanú előtt. Ez egy olyan szerződés módosítás, amikor a felek ott sincsenek. Ez a szerződés módosítás a törvény hatályából ered.

A figyelem elterelés

A törvény és annak végrahajtása úgy lett tehát kialakítva, hogy ha az ügyfél nem nyújt be panaszt a bankhoz, akkor bizony a szerződés módosítás sitty-sutty létre is jön és a továbbaikban már az abban foglaltak a mértékadók a felek jogviszonyára.

A tömegmédia azt harsogja, hogy a devizaadósokat a kormányzat és a törvényhozás „megmentette” legalább is a lakáshiteleseket az árfolyamváltozásból eredő veszélyektől, tovább radikális kettő, háromszoros havi törlesztő növekedéstől. Mindez pedig az államkasszának ezer milliárd forintba került. Ennyit kaptak ugyanis a bankok, hogy a forintosítást végrehajthassák, már ami a lakáskölcsönöket illeti.

Ezerrel megy a kábítás, hogy most már milyen jó is lesz a deviuzaadósoknak, mert azok a fránya – az árfolyamváltozásból eredően ugye – kettőszörösére, háromszorosára növekedett havi tartozáskövetelésben, 5-30 %-os csökkenést eredményez, mi több a tőketartozás is csökkentésre kerül a visszatérítés összegével. Hírt adnak olyan volt devizaadósról, aki végtörlesztett és készpénzben kapott visszatérítést jótékony célra ajánlotta fel.

Elképesztő, hogy ezen hírek kibocsátóinak, a tömegmédia kommunikátorainak még van bőr a képén.

Mi is valójában az elszámolás és forintosítás?

Egy olyan szerződésmódosítás, mely azt rögzíti, hogy az adós által eddig befizetett törlesztés összege eltűnik (lenyeli a bank) és a továbbiakban a devizaadós megkezdheti az eredeti kölcsönösszeget meghaladó adósság tartozás törlesztését. . Az egyenleg nagyjából így néz ki.

.

Emberek! Mi ez? Ez a magyar út?

Unortodox nix ugribugri?

Máshol az ilyet nemes egyszerűséggel a lakosság kifosztásának nevezik és joggal, okkal.

Miért van az, hogy Ebben az országban semmi nem az, mint aminek látszik?