Devizaadós szemmel: Jóvátétel és kártérítés

  • Nyomtatás

Minden devizaadósnak JÓVÁTÉTEL ÉS KÁRTÉRÍTÉS JÁR. Ezek - pénzben kifejezhető - mértéke egyedileg számítható és bíróság előtt bizonyítandó. Jóvátételre és kártérítésre a rablóhiteles bankok, illetve mára a magyar állam kötelezhető. Jóvátétel illetve kártérítés bírósági úton érhető el egyéni illetve csoportos kártérítési perekben. Jóvátétel alatt azt értjük, hogy a devizaadós perekben a bíróság a devizaadós álláspontját fogadja el. Kártérítés alatt azt értjük, mikor kártérítési perekben a bíróság megítéli a kárösszeget a devizaadósnak. Azért nincs generál megoldás, mert ahány kölcsönügylet, annyi eset. Amikor a Kúria arra hivatkozik, hogy a devizaadós érdekében a teljes semmisség kimondását kerülni kell az álságos. Ugyanis a fizető és hitelképesek minden további nélkül egy másik kölcsönnel simán rendezhetik a bírói ítélet által előálló kötelezettségeiket. Lecserélhetik a rablóhiteles bankjukat. Akik az egyösszegű tartozás kifizetésre nem képesek, azok a bebukott kölcsönnel rendelkező devizaadósok, jövedelmük és a BAR lista okán, a bebuktatott kölcsönnel rendelkező devizaadósok a BAR lista okán. E kettő kategória a devizaadósok tömegeinek mindössze 25 %-a. A Kúria a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket, mert nem differenciál. Vajon miért is nem? Kinek nem áll érdekében, hogy ezek a kölcsönszerződések megszűnjenek?

Előzmények

Az úgynevezett baloldali (szoclib) kormányzat alatti törvényhozás a mulasztás hibájába esett. Nem hozta meg azokat a törvényeket és szabályokat, amelyek kirekesztik - be sem engedték volna - a hibrid szerződéseken alapuló devizaalapú kölcsönügyleteket. Hagyta – az európai pénzintézmények figyelmeztetései ellenére - hogy azok - Európában nem látott módon - úgy elterjedjenek, hogy Magyarországon egyedül több ilyen kölcsönügylet köttetett, mint egész Európában.

(Lásd: http://www.devizaados.hu/index.php/hirek/703-devizaados-szemmel-a-diagnozis )

miáltal Magyarország lett a legfertőzöttebb nemzetállam. Hogy ez nem volt kötelező, azt az igazolja hogy a csehek és a szlovákok simán kibekkelték ezt a nemzetközi pénzügyi csalást.

A helyzet különösen súlyos, ugyanis ennek a portfoliónak az állami költségvetéssel összevethető nagyságrendje van, azaz 7 ezer milliárd forintról beszélhetünk akkor, mikor az éves állami költségvetés bevételi oldala 16 ezer milliárd és a kiadási oldal 17 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az EU bíróságok helyt adnak a rablóhiteles bankok követelésének, úgy a magyar állam képtelen kifizetni az általa okozott kárt, újabb eladósodás nélkül, avagy kénytelen azt ráhárítani az adófizetőkre, a kockázati közösségre. A kár egyedül a devizaadósokra történő áthárítása – ami a jelenlegi kormányzati szándék - DISZKRIMINÁCIÓ. Ami megint csak nem állja ki az EU Emberi Jogi Bírósága próbáját, hiszen egy jól körülhatárolt kisebbséget jog és vagyonvesztés ért és ér a kormányzati intézkedések elmulasztása illetve diszkriminatív kormányzati intézkedések okán.

           Az úgynevezett jobboldali (FIDESZ-KDNP) alatti törvényhozás 2010-ban késve ugyan, de meghozta azt a törvényt, ami ellehetetleníti a hibrid szerződések, azaz a devizaalapú kölcsönügyletek tovább terjedését, viszont nem rendezte - a mai napig - az ebből a jogviszonyból eredő károkozás leállítását. Majd amikor részleges intézkedéseket, jogszabályokat, törvényeket hoztak a problémára, az kivétel nélkül DISZKRIMINATÍV intézkedés és törvény volt, ami messze nem felel meg az EU normáknak. A devizaadósok közül mindig ki-ki emelt egy-egy kedvezményezett csoportot és számukra biztosított bizonyos menekülési lehetőségeket az úgynevezett devizahiteles csapdából. Ilyenek a fix árfolyamon történő rögzítés, végtörlesztés, árfolyamgát, eszközkezelő, na és a koronát a banki elszámolási és forintosítási törvénnyel tette fel a diszkriminációra, a banki uzsoratörvények meghozásával. Egyetlen kedvezményezett csoportnál sem lehetséges megmagyarázni, hogy miért pont ezeket a devizaadósokat illetik a kedvezmények és a többit meg miért nem. Ez az intézkedés sorozat kivétel nélkül elvérzik az Európai Emberi Jogi Bíróságon.  JÓVÁTÉTEL tehát nem történt! A törvényhozás – majd a bíróságok a banki keresetek ellenére - megállapították, hogy a rablóhiteles bankok tisztességtelenül jártak el az árfolyamrés illetve a egyoldalú kamatemelés dolgában. Ez a Kásler féle per előre haladásának tudható be, ami elérte az EU Bíróságot.  Ilyen esetben ugyan magukra a kölcsönszerződésekre kellett volna kimondani az érvénytelenséget, ám ezt nem tették meg. Nem tárták fel mélységében a jelenséget, így történhetett, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat törvényileg ráverték a devizaadósokra, egy téves kúriai állásfoglalásra hivatkozva. Miszerint a devizaadósok a kamatnyereség fejében vállalták az árfolyamváltozásból eredő kockázatot. Ez úgy ahogy van kapitális hazugság, egy millió tanú állítja az ellenkezőjét.  A devizaadósok forintkölcsönért - mert abban van a jövedelmük - mentek a bankokba. Hatalmas a különbség van azok között, akik pénzzel a zsebükben  mennek a lóversenre, lépnek be a tőzsdére, ülnek be a kaszinókba, avagy üres zsebbel mennek kölcsönért a bankba, mert szeretnének megvásárolni valamit, mint például lakást ( lakáskölcsön) , autót (autókölcsön, autólízing), note bookot a gyereknek az egyetemre   (személyi kölcsön).  A Kúria aminózus megállapítása világméretű botrány és az azt meghozó bírák unokái is szégyellni fogják  még feljövőik gyalázatos magatartását, népellenességét.

A banki elszámolás és forintosítás

A jelenlegi elszámolási és forintosítási törvényben szereplő banki elszámolás pontosan olyan uzsora elszámolás mint az eredeti banki követelések. Az eredeti banki követelésektől, elszámolásoktól összegszerűen csak 5-10 %-al mérsékeltebbek. Mindezt mára, hogy kezünkben vannak a banki elszámolások bárhol bizonyítani tudjuk.

Az MNB irányelveinek megfelelő banki elszámolás is minimum kétszeres (!) terhet rak a devizaadósra, mint a forintadósra a futamidővel bezárólag.

A tisztességes - diszkrimináció mentes - ezáltal igazságos megoldás az lenne, ha a felvételkori kölcsönösszeget mint forintkölcsönt számolnák el egymással a felek. Erre az álláspontra sajnálatos módon egyedül a parlamenti pártok közül a Jobbik jutott.

A tisztességes alszámolás alapkritériuma - egyben a diszkrimináció mentesség alapja - az, hogy a devizaadósok sem többet, sem kevesebbet nem fizethetnek a forintadósoknál. 

Teljes semmisség szerinti elszámolás

A devizaadósnak viszont jogában áll a banki elszámolást nem elfogadni és bíróság előtt a kölcsönszerződését megtámadni teljes semmisségre. mely szerint a számítások és az elszámolás a vázolt diagramm szerint történhet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Milliók múlnak a a családok szintjén az elszámolás módján, ezért ellenzik az ellenérdekű felek és sajnos ezek közé a jelenlegi kormányzat is felsorakozott, kommunikációjával pontosan ellentétes módon. Nem menti meg a devizaadósokat, hanem a devizaadós kifosztásában aktív szerepet vállal. Amit elért az az, hogy a havi törlesztési kötelezettségek mérséklődnek.Lakáshitelek esetében pedig az árfolyamváltozás okozta ingadozást (növekedést)  szünteti meg a forintosítással úgy, hogy legalizálja a kétszere, háromszoros befizetési terhet, a banki uzsorát. 

Per esetére a Devizaadósok Szövetsége a Teljes semmisség szerinti elszámolást, míg megegyezésre az eredeti forintösszegnek megfelelő forintelszámolást javasolja. Ebben támogatja tagjait és amiben módjában áll a devizaadós társadalmat.

Élethelyzetek szerinti mozgástér

A devizaadósok nem képeznek egy egységes homogén közeget az élethelyzeteikre nézve. Az élethelyzet a devizaadós jövedelmétől és a felvett kölcsönösszeg nagyságától függ. Ott lehetetlenül el a devizaadós, ahol a havi törlesztő részlet meghaladja a jövedelmét, avagy olyan mértékű, hogy a devizaadósnak megélhetésre nem marad elegendő pénze. Amikor már választani kell, hogy a rezsiköltségeket fizeti, avagy a havi törlesztőket, mert a jövedelem kettőre együtt nem futja, az mellett hogy enni, ruházkodni, közlekedni is kell.

(1) Fizető és hitelképes devizaadósok

Fizető és hitelképes devizaadósok számára a per folytatását, illetve perindítást javaslunk, ügyvéd és szakértők bevonásával, szemben a banki elszámolás elfogadásával.

(2) Bebuktatott devizaadósok

A bebuktatott devizaadósok két részre válnak, egyfelől akik tényleg bebukták a kölcsönt, mert például a forintalapú számítások szerinti törlesztők teljesítését sem bírja a jövedelmük, másfelől akinek bírja a jövedelme a forintalapú elszámolás szerinti törlesztőket akár futamidő módosítással - fizető képessé válik, viszont a hitelképességet a BAR lista akadályozza. Mindezt számításokkal, hatásvizsgálattal és eset tanulmánnyal lehet feltárni ügyletenként. Számukra tehát vagy a fizető és hitelképes körnek javasoltak, avagy a bebukott körnek javasoltak az irányadók.

(3) Bebukott devizaadósok

Aki nem perképes az bebukta a kölcsönt, így neki ez a jogorvoslati út – peres út - járhatatlan. Neki azt kell elérni, arra kell törekedni, hogy az adósság számítása ne devizaalapon, hanem forintalapon történjen. Számukra az Eszközkezelő lehet, ami megnyugvást biztosíthat.

A devizaadósokat ért kár

A károkozást a bíróság előtt kell bizonyítani, ugyanis kártérítés megállapítására csak a bíróság a jogosult. A kár abból ered, hogy a devizaadóst csalárd módon, nyereségvágyból eltérítették a forintkölcsöntől, mert eredetileg az emberek forint kölcsönért mentek. Abban van ugyanis a jövedelmünk.   Azt mutogatták hogy a devizaadós számára mennyivel is kedvezőbb a hibrid szerződés, annak kamatait és törlesztő részleteit összehasonlítva a forintszerződéssel. Sőt! Különös módon azt is eljátszották, hogy forint kölcsönre ugyan nem jogosult a devizaadós, ám ”devizahitelt” ennek ellenére kaphat, mert ugye a svájci frank kamata lám, tartósan milye alacsony és az árfolyam is már huzamosabb éve stagnál. . Ugyan ez változhat, tehát van benne kockázat, mert ez a havi törlesztők emelkedését is jelentheti, ám a 15 %-ot semmiképpen nem haladja meg. (Ezzel szemben 200-300 %-al emelték a gyakorlatban a törlesztő részletek nagyságát, valamint az elemzések szuintén több száz százalékos változási lehetőséget is valószínűsítettek.)

A számítható kár

A számítható kár mértéke tehát a – jelenleg – a banki elszámolás szerinti összeg, illetve a forint elszámolási összeg különbsége, ami a futamidő során egyre növekedik.

Történt-e bűncselekmény?

Azzal hogy a lakosságot nem a jövedelmének megfelelő elszámolású kölcsönügyletbe rángatták, csalást, megtévesztést követtek el, a hitelközvetítők, a bankok (Bankszövetség) illetve a magyar állam együttesen. Erre nézve komoly bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek még nem járták meg a bíróságokat.

( Lásd: http://www.devizaados.hu/index.php/hirek/786-banki-elszamolas-a-rablohiteles-bankok-megtevesztettek-a-lakossagot-az-ugynevezett-devizaalapu-kolcsonok-folyositasakor )

Ha bebizonyosodik bíróág előtt, hogy mindezt tudatosan követték el azok, akik rávették az embereket (98 %-a a kölcsönigénylőknek) a hibrid szerződések aláírására, akkor ez bűncselekménynek minősül. Ennek feltárása a Legfőbb Ügyész dolga lenne. Az ügyészségek viszont mindezidáig valamennyi büntető feljelentés a tárgykörben elutasítottak. Ismertebbek: Léhmann-féle, Kásler-féle). Van (vannak?) folyamatban ugyan feljelentés (Menyhárt Péter féle) ám annak kimenetele előre nem látható.