Banki elszámolás: Ki hogy számol?

Hogy számol a bank? Hogy számol az MNB, azaz a magyar állam? Hogy számol a devizaadós? Normális esetben úgy számolnak, ahogy abban megegyeznek, ám egyezség híján mindenkinek úgy kell számolni, ahogy a törvény azt előírja, illetve a bíró azt megítéli! A bankok és a magyar állam láthatólag „megegyeztek”, pontosabban a bankok a magyar állammal szembeni pereiket az elszámolás tisztességessége bizonyítása ügyében nem nyerték meg, így a banki elszámolási és forintosítási törvény szerint küldik elszámolásaikat (ami egyben szerződésmódosítás is!) a devizaadósoknak.

 

A helyzet?

Ha a devizaadós nem reagál, akkor is törvény szerint elfogadja az MNB szerinti elszámolási mód alkalmazását. Ám mi is a hozadéka az MNB szerinti banki elszámolásnak? Hogy "menti meg" a magyar állam a devizaadóst az úgynevezett banki elszámolás és forintosítás alkalmával? Úgy például , hogy a bank által törvénytelenül, csalárd módon számolt 12 millió forintos követelés helyett - az MNB iránymutatása szerint számolt - 11 millió forintos követelést kíván elismertetni a devizaadóssal, szemben a törvényes, a forintadóssal azonos 6 millió forintos követeléssel.  Mindezt a médiában cinikus kommunikáció készíti elő. Amit sajnos külföldön és itthon is a nem érintettek nagy része bevesz.

Most lett tehát kiemelt jelentősége annak, hogy miként is történik az elszámolás. A felfüggesztett 12 ezer per nem azért indult, mert nincs jobb dolga a devizaadós felpereseknek, hanem azért, mert nem értenek egyet a banki elszámolással, a banki követelésekkel. A „devizahitelesek” utcai demonstrációi miért is voltak megszervezhetők? Azért mert a rárótt adósságterhek és a jövedelemviszonyok mellett a devizaadósok jelentős része nem képes a perköltségek megelőlegezésére, az ügyvédi díjak, a perilleték lerakására.

A devizaadósok döntő része nem hogy a jogait nem ismeri, hiszen 2004. évben történt meg az EU csatlakozás, amikor egy 30 ezres nagyságrendű jogszabály halmazba gabalyodtunk, hanem azt sem tudja, pontosan mennyit is fizetett be törlesztésre. Tisztelet a kivételnek, aki gyűjtötte és gyűjti a feladott csekkeket és nyilvántartást is vezet arról.

Fokozza a káoszt az is, hogy maguk a bankok sem tudják (most már csak autósokra és személyi hitelesekre) pontosan mekkora összeget is követelnek majd a futamidő során az adósoktól, ugyanis törlesztési kötelezettségek kiszámítását a devizaárfolyamokhoz kapcsolták, az úgynevezett devizaalapú kölcsönszerződések során. Jó kis vakügetés ez, ugye? Ez utóbbi miatt kell sürgősséggel forintosítani is, ugyanis ez a helyzet, ez a mintegy 7. ezer milliárd forintos portfolió magára a magyar gazdaságra, államháztartásra, a forint árfolyamára is hatással van. Mégpedig negatív hatással, amit a kitettség fogalmával jeleznek. Nézzük csak ezt a nagyságrendet? Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2015. évi

a) bevételi főösszegét 16 312 873,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 17 190 277,1 millió forintban,

c) hiányát 877 404,1 millió forintban

állapítja meg.

( Forrás: http://frsz.hu/sites/default/files/docs/2014_c_tv_2015_evi_koltsegvetesi_tv.pdf )

A magyar állam bevétele tehát 16 ezer milliárd, kiadása 17 ezer milliárd forint. Míg a lakossági „devizaadósság” 7 ezer milliárd forint?

Ha valaki „deviza elszámolással” anno (2004-től 2010-ig) 150 forintos CHF árfolyamon vett fel kölcsönt és a most 293,1 forintos CHF árfolyamon kellene fizetni, akkor neki az a pénzösszeg éppen 293/150 = 1,957, azaz éppen kettőször annyiba került, mintha nem deviza elszámolással vette volna fel.

Elszámolási módok, módszerek, eljárások

Nekünk devizaadósoknak is le kell – mert lehet - tennünk ebben a vitában azt, hogy mi hogy számolunk. Álláspontunk szerint mi a tisztességes és az számszerűen mit is jelent.

(1) Eredeti banki követelés, elszámolás

A bankok ugye letették évente követeléseiket külön-külön számunkra, szerződésenként. Ezt reprezentálja a fenti ábrán az (1) Eredeti banki követelés. Tisztességesebb bankok évente úgynevezett hiteltörténeti kimutatást küldtek ügyfeleikben, melyben tételesen szerepeltették a havi befizetéseket és azon belül az egyes elemeket. Kimutatták az eddigiek során történt befizetéseket és megjelölték a tőke és kamattartozást egyaránt. A bankok másik része sajtpapíron és devizában összegeket közölt és annyi meg egy bambi.  Ezek a bankok mai napig is szabotálják a teljes körű hiteltörténeti kimutatások szolgáltatását az ügyfelek részére, ami alapján a kontroll számítások elvégezhetők.  Ez nem a véletlen műve. 

(2) MNB szerinti követelés, elszámolás

Az úgynevezett banki elszámolási és forintosítási törvény alapján minden bank köteles a devizaadós ügyfeleinek elszámolni, az MNB útmutató szerint. Ezt az elszámolás 2015.04.30-ig kézhez kell kapjuk. Ez lényegében a bank és a magyar állam együttes követelése, ne feledjük a bankadón keresztül az állam is érdekelt ennek a nagyságrendjében.

(3) CHF LIBOR követelés, elszámolás

A megfelelő adatok (szerződés, hiteltörténeti kimutatás) alapján kiszámolható az, hogy ha devizában vettük volna fel a kölcsönt és abban is törlesztenénk, az forintra váltva mit mutat. Ennek azért van értelme, hogy a bíróság előtt egyértelműen be tudjuk mutatni azt, hogy a konkrét kölcsönügyletünk NEM DEVIZAKÖLCSÖN. Mert ha egy madár úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az a madár kacsa. Az tehát, hogy a mi kölcsönügyletünk devizakölcsön lenne, az kacsa, mert tessék megnézni, hogy néz ki a mi kölcsönünknek megfelelő devizakölcsön.

(4) Forintalapú követelés, elszámolás

A megfelelő adatok (szerződés, hiteltörténeti kimutatás) alapján kiszámolható az, hogy ha nem létezett volna ez a hibás termék (devizaalapú kölcsön, hibrid) és mi forintölcsönt veszünk fel, úgy milye kötelezettségeink lennének. Ugyanis a devizaadósok nem mások, mint a 2004-2010-ig tartó időszak lakossági kölcsönfelvevői. A devizaadós nem egy más emberfajta! A kölcsönért bankba menő családokat, személyeket 98 %-ban erre a „termékre” terelték, melyben mind a banki ügyintézők, mind pedig a hitelközvetítők érdekeltek voltak. A hitelközvetítők például dupla jutalékot kaptak egy „devizakölcsön” megkötése esetén, mint egy forintkölcsön megkötése esetén.

Ez a tisztességes és diszkrimináció mentes elszámolási megoldás. Amikor a devizaadós sem többet, sem kevesebbet nem fizet, mint a forintadós. Sajnálatos hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik jutott erre az álláspontra. Ez a társadalmilag is igazságos elszámolási megoldás. Ők úgy nevezik ezt, hogy a felvételkori árfolyamnak megfelelő forint összeg szerinti, forintelszámolás.

(5) Teljes semmisség követelés, elszámolás

A magyar jogrendben a jogi és elszámolási viták során alkalmazott, bevett elszámolási mód, amit mind az ügyvédek, mind a bírák ismernek. Értelmezni tudnak. Ha a forintalapú elszámolást igazságosnak és jogszerűnek nevezzük, úgy ez az elszámolási mód a JOGSZERŰ. Jogállamban a joggal ugyanis lehet élni és visszaélni egyaránt. Mondjuk ez sem egy-egyértelmű elszámolási módszer, ugyanis itt is vannak értelmezési kérdések, amely alapján a számításokban három alesetet lehet figyelembe venni és ezek számértékben is eltérnek. Ám – ami a lényeg – nem szignifikánsan, és feltűnően. Konkrét számításaink szerint a devizaadós számára számszerűen ez lehet a legkedvezőbb megoldás. Per esetében ez az ajánlott alapkövetelés, ha és amennyiben az ügyvédnek sikerül a kölcsönszerződés megtámadása úgy, hogy arra a bíró kimondja a teljes semmisséget.

Ami felhozható ez ellen az elszámolási mód ellen az az, hogy nem felel meg a diszkrimináció mentességnek. Ugyanis ez esetben a devizaadósok valóban „jobban járnak”, mint a forintadósok. Mind a bankok, mind a magyar állam ettől ennek az elszámolási módnak a tömeges elterjedésétől úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől. A bankok, bankszövetség pontosan tudják, hogy ez az elszámolási mód törvényes, jogszerű. Egyben számukra a legkedvezőtlenebb elszámolási megoldás. Mindent meg is tettek és tesznek az ellen, hogy erre ne kerülhessen sor. Ezért is van az, hogy a bírák az egyes ügyekbe „szétítélnek” azaz ugyanolyan ügyre más –és más ítélet született. Ezt az abszurd helyzetet kívánta a Kúria jogegységi tanácsa orvosolni, azaz egységesíteni, irányt mutatni az egyébiránt független bíráknak. Ám - amint az kiderült - ezt a tervét túl is teljesítette, azzal, hogy megállapította, hogy a devizaadósok a „devizahitelt” a kamatnyereség elérése érdekében választották, szemben a forinthitellel, mely kapcsán az ezzel járó árfolyamváltozásból eredő kockázatokat is egyetemlegesen vállalták. Ez így ahogy van egy megalapozatlan spekuláció. A kúriai állásfoglalásnak ezt a részét egyfelől meg kell semmisíteni, illetve a bírónak – ha tisztességes – ilyen kapitális hazugságot nem szabad figyelembe venni. Minimum 1 millió tanú áll rendelkezésre aki bizonyítja, hogy ő forintkölcsönért ment a bankba, mert forintjövedelme van és erre a konstrukcióra őt egészen egyszerűen rábeszélték, megtévesztették, úgy állították be, ha a „devizakölcsön” választja, akkor „jár jobban”. Mind a hitelközvetítők, mind a banki alkalmazottak egységesen ezt tették. Hatalmas különbség van az között, hogy valaki a pézzel a zsebében megy a lóversenyre, a tőzsdére fogadást kötni illetve üres zsebbel megy kölcsönt felveni a bankba. A devizaadós kölcsönszerződésekbe beépítettek egy úgynevezett fogadási elemet, amit nem lett volna szabad.

(6) Számviteli követelés, elszámolás

Ez az elszámolási mód – logika - a számviteli törvénynek is megfelelő elszámolási mód, amikor a számítások figyelembe veszik a deviza-nyilvántartást. Lépésről lépésre nyomon követi a banki eredeti elszámolási módot, és konkrétan felmutatja azt a számítási elemet, ahol kisiklik a dolog, ahol „mérlegcsalásba” siklik a banki elszámolás. Bemutatja azt a számítási gyakorlatot, amely alkalmas a banki eredeti elszámolás hibájának a felmutatására, kiküszöbölésére,  ugyanis eredményét tekintve a forintelszámolással közel azonos eredményre jut. Ez a logika rámutat a mérlegcsalásra szerződésenként.

Mi a célja, rendeltetése a hatásvizsgálatoknak és az esettanulmánynak kölcsönszerződésenként?

Mindezeknek az elszámolási eljárásoknak a bemutatására és összehasonlítására azért van szükség, hogy a bíró – aki dönt az elszámolás módjáról – kellő megalapozottsággal mérlegelhessen és dönthessen.   Maguk a számítások „hatásvizsgálat” formájában készülhetnek, majd az összehasonlító elemzés esettanulmány formát öltheti. Döntés előkészítő anyag, mind a devizaadósnak a banki egyezség esetére, a PBT elé, illetve a bírónak a perben.

Az eredeti banki elszámolás és az MNB szerinti elszámolás egyaránt „uzsorakövetelés”, hiszen mindegyikben bent van az árfolyamváltozás, mint számítási tényező. Ebből is ered a szignifikáns eltérés a végeredmény dolgában a többi elszámolási eljárásra nézve. Ebből erednek azok a milliók, amelyet diszkriminációval, rávernének a devizaadósra.

Mitől releváns elszámolási mód ez a megjelölt hat eljárás?

A fentiekben ismertetett elszámolások minden egyes kölcsönszerződésre elvégezhetők és együttesen Devizaadós Elszámolásnak nevezhetők.

Időszerű tehát

-         a banki

-         a banki és állami

elszámolásokkal ezt szembe állítani. Mot jött el az ideje! A jogi és elszámolási vitában kölcsönszerződésenként az álláspont megadására. Mit ismerünk el és mi a követelésünk nekünk devizaadósoknak.  Ez képezi a devizaadós számszerű álláspontját az elszámolással kapcsolatosan.

A dokumentációra, azaz a Devizaadós Elszámolásra a DÉSZ konkrét esetekre készített – anonimizált – mintákat biztosít tagjai számára.

A bemutatott – pontosabban vázolt – számítási eljárásokon felül számos további elszámolási igény is felmerülhet. A DÉSZ munkacsoportja mintegy 18 féle számítási eljárással foglalkozott, melyek ilyen, avagy olyan módon, mint elszámolási logika megjelentek, úgy mint Dr. Makkos Albert, Dr. Varga Damm Andrea, Dr. Kende Péter stb. jogértelmezéseinek megfelelő számítások. A jogértelmezések ugyanis befolyásolják a számítások menetét így annak végeredményét is.

A számításokat befolyásolja a továbbiakban

- az egyes szerződések konstrukciói (kombinációk, biztosítással, lakástakarékkal stb.)

- a devizaadós élethelyzete, (azaz az ügylet minősége) (1) Fizető és hitelképes ügylet, (2) Bebuktatott ügylet, (3) Bebukott ügylet.

Elszámolásban – ahogy kollektív bűn nem létezik – nem létezik generál elszámolás, csakis kizárólag egyedi elszámolások jönnek, jöhetnek szóba. Ezért demegógok mindazok, akik azt hírdetik, hogy a probléma el tollvonással rendezhető.  Ezzel együtt azonos banki, azonos konstrukciójú, azonos élethelyzetű kölcsönszerződések csoportosan is, miáltal kisebb munkával és kedvezőbb díjazás ellenében készíthetők el.

A DTS kimutatás (Devizaadós Teljes Semmisség)

A DTS (Devizaadós Teljes Semmisség) hatásvizsgálati dokumentumok most készülnek a DÉSZ erre a célra életre hívott Facebook Munkafórumán. Erre többek között azért is van szükség, hogy az ilyennel rendelkező devizaadós számszerűen tudhassa, ő tartozik-e, avagy a bank neki. Hogy számszerű kontrollját adhassa a banki elszámolásnak. Csak a banknak kell a banki elszámolási és forintosítási törvény és az MNB Útmutató alapján elszámolni. Nekünk fevizaadósoknak nem. Elemi jogunk a banki elszámolás vitatása, amire a törvény lehetőséget is biztosít, sőt az eljárás módját és a határidőket is kiköti.  Nagyon kell vigyázzunk, különösen a hatátridőkkel. Magyarország jogvesztőhely. Ha határidőből kicsúszunk, elveszíthetjuk a jogi és elszámolási vitában a pozíciónkat. MNB Útmutatót itt találod.  Tettek be nekünk egy kanyart a perek felfüggesztésével illetve a banki elszámolást követő "táncrenddel". Az akadályversenyben állomások a saját pénzintézet, a PBT illetbe a területileg illetéskes bíróság. A menet vége pedig az EU Bíróság áll.

Referenciák, garanciák az elszámolásban

Egy-egy elszámolási módszer egy-egyértelműen definiálható. Maguk a számítások transzparenssé, azaz ellenőrizhetővé tehetők, miáltal a kontroll biztosítható azok számára, akik a számítások nyomon követéséhez szükséges ismeretekkel, tudással rendelkeznek. A bíróságon az ellenérdekű fél ezt úgy oldhatja, oldja meg, hogy a felperes állításainak kontrolljára, avagy azzal szemben független szakértőt bíz meg. Amennyiben a szakértői álláspontok lényegesen eltérnek, úgy magának a bírónak is módjában áll harmadik független szakértő bevonása, melynek szakvéleménye eredményeit hasonlíthatja össze a felperes álláspontja (szakértője) az alperes szakértője által benyújtott szakvéleményekkel. Melyek alapján a bíró mérlegelve a körülményeket, már döntési helyzetbe kerül.

A bírói függetlenség hazánkban hatalmas. Ebből ered az is, hogy az eddig lefolytatottt „devizahiteles” perekben egymásnak ellentmondó ítéletek születtek. Pontosan a bírói szabadság az, ami bizonytalanná teszi az ilyen ügyeket is. Magába a rendszerbe van viszont beépítve a javítás lehetősége, azaz ezért is van első fok, másod fok, Kúria, mellyel a nemzeti szakasz le is zárul, miáltal fellebbezéssel az EU Bíróság elé lehet lépni.

A matematika Ausztráliától Lappföldig azonos. Tehát a 2*2=4. Az elszámolás, mint olyan, tényadatokon nyugszik. Az EU-ban a diszkrimináció tilalma az a jogintézmény, amely az elszámolási vitában a mértékadó. Azaz a devizaadósok és forintadósok relációja a mértékadó a DISZKRIMINÁCIÓ dolgában. Így az elszámolási módszerek dolgát illetően a mértékadó, a forintelszámolás. A „devizaadósok” sem jobban, sem rosszabbul nem járhatnak, mint a forintadósok. Na és viszont.  Ellenesetben DISZKRIMINÁCIÓ történik. Éppen a „devizahiteles probléma” bírósági tárgyalásai kapcsán bukott elő az a körülmény, hogy a bankok nem csak a devizaalapú hiteleknél, hanem a forinthiteleknél is tisztességtelenül jártak el például az egyoldalú kamatemelés dolgában, melynek korrekciójára születtek jogszabályok. Ebből is látszik, hogy a hazai pénzügyi rendszer szabályozatlansága, az ellenőrzésre jogosult állami szervek impotenciája, vastagon belejátszik abba a káoszba, amiben nyakig benne vagyunk.  Az állam felelőssége egyértelmű és vitathatatlan. Ám ezt még valakiknek meg kell állapítani. Erre tettünk javaslatot parlamenti vizsgálóbizottság felállítása dolgában a "devizahiteles " ügyben a Jobbiknak és az LMP-nak - mint a ma még nem korrumpálódott pártoknak -  akik ebben benne is voltak. A többi parlementi párt lesöpörte a kezdeményezést.  Ebből is látszik pártszinten nem kívánatos az ilyen vizsgálat, mivel kiderülne az állami korrupció, ahogy most a brókerbotrányok kapcsán.  Ennek a nemzetközi pnzügyi csalásnak a felderítése nem csak Magyarország és a devizaadósok érdeke.  Nem véletlen  a devizaadós jogvédők és szervezetek brüsszeli megjelenése.