Tényfeltárás-oknyomozás: Kölcsönszerződés és fogadás egy szerződésben?

Járai Zsigmond ex MNB elnök: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.

/Lásd: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf/

Devizahitel, árfolyamrés, spread, avagy a pénzvilág a „rés” körül forog!

Nem bombahír már, de idézem: „Hatályon kívül helyezte a Kúria a másodfokú ítéletet, az árfolyamrésről szóló kikötés érvénytelen. A másodfokú ítélet azért semmis, mert a Kúria az érvénytelenség jogkövetkezményét úgy vonja le, hogy érvényessé teszi a szerződést, míg a Szegedi Ítélőtábla a teljes semmisség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását határozta meg. A Kúria szerint nem a főszolgáltatás része az árfolyamrés, így vizsgálható a tisztességtelensége. Átváltás nem történik, a különnemű árfolyamok mögött szolgáltatás nincs, a banknak bevétele keletkezik, ez pedig az adósnak költség - szögezte le a Kúria. A bíróság olyanformán egészíti ki a szerződést, hogy a szerződésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamán kell számolni. 

 

Itt is, mint minden hírnél a legfontosabb az, ami nincs benne. Nézzük csak?

1, „nem főszolgáltatás része az árfolyamrés”. Nincs megadva, hogy akkor minek a része? Mellékszolgáltatásnak, vagy egy más szolgáltatásnak? Netán egy játéknak?

2, „Átváltás nem történik” Akkor mi történik? Konvertálás? Adásvétel? Netán játék?

1, A fő kérdés persze az, hogy minek kell egy hitelhez egyáltalán árfolyam, devizaárfolyam, sőt különnemű árfolyam, meg árfolyamrés?

A Magas Kúria bizonyára nem tudja, hogy a devizaárfolyam eredendően két devizanemet tartalmaz: HUF/CHF, vagyis forintot és svájci frankot, tehát esetünkben a forint is devizaként feltételeződik. Azt azonban tudnia kellene, hogy kettő az egyben egy pár, két deviza az egy pár deviza, magyarul egy deviza pár. Ha tudná, akkor azt is megértené, hogy nem mindegy, hogy a pár melyik része a jobb, a bal, melyik az első, melyik a második, nem mindegy melyik van felül és melyik alul. Ha pedig már ezt is megértené, akkor rájönne, hogy az árfolyamrés, mint a baloldali és jobboldali, vagyis a vételi és eladási árfolyam különbsége egy devizapáros játék szerves része.

Megértené, hogy a devizapár első eleme a bázisdeviza, második eleme pedig a jegyzett deviza, a devizapáros ügylet alapeleme.

Megértené azt is, hogy a devizapáros játékban nem az árfolyam mértéke, hanem a trendje a legfontosabb. Már csak egy lépésre lenne attól, hogy megértse, hogy a játékba történő belépés vagy vételi, vagy eladási árfolyamon történik, attól függően, hogy a trend emelkedésére vagy esésére játszunk. És abban a pillanatban megértené, hogy a bankok a főszolgáltatás, a hitel (ahol nincs szükség devizaárfolyamra még devizahitel esetében sem) leple alatt egy devizapáros tőzsdei játékba is beléptették az adóst.

A különnemű árfolyamok és az árfolyamrés az nem véletlen hiba, nem költségbeli kérdés, hanem egy játék szerves része. A banknak nem ez a rés az igazi bevétele,(az adósnak meg a költsége) hanem az árfolyamváltozásból eredő nyereség. Az viszont nem törpül el se a rés bezárásával, se az MNB árfolyamával történő számítással. A KÚRIÁT a bankok ugyanúgy becsapják, ahogy az adósokat. Ez nem egyszerűen tisztességtelen, hanem bűncselekmény.

2, Az is kérdés persze, hogy devizahitel esetén, amelyet forintban adnak és forintban kell törleszteni, miért nem kell átváltani a devizát?

Ha nem váltom át, miért, miből keletkezik az adósnak többlet kötelezettsége? Ha a Magas Kúria ezt a kérdést megértette volna, a hitellepel fellibben és kivillant volna a játékügylet két pucér deviza combja: a CHF/HUF. Miből van a többletkötelezettség? Kérdezné a lepel alól egy száj nélküli lábfej. Hát a devizaárfolyam változásából adódó banki árfolyamnyereségből.

Ja, értem: nem átváltás van, hanem az adósnak nyújtott CHF hitelből egyidejűleg az adós HUF-ot vesz, majd a törlesztéskor HUF-ot ad. Az árfolyamnyereség a vételkor (a hitelnyújtáskor, a játékba történő belépéskor) jegyzett árfolyamon,- és az eladáskor (a törlesztéskor, a játékból való kilépéskor) jegyzett árfolyamon számított HUF érték különbözete. Persze, de buta vagyok, hát a játék, a deviza adás-vétel miatt számolnak el a bankok hitelnyújtáskor vételi árfolyamom és törlesztéskor pedig eladási árfolyamon. Akkor ez nem az-az árfolyam különbözet, amit spreadnak hívnak, hanem az árfolyamnyereség, a játék célja! Nem kellene ezt a játékot esetleg megnevezni? Szabad a gazda? Nem ez a játék a Forex-trade?

A bankok mindenkit becsaptak, beleértve a brüsszelieket és most újra a Magas Kúriát is. Ez nem egyszerűen tisztességtelen, hanem bűncselekmény!

A kockázat

Ha a deviza alapú hitelszerződéseket elemezzük, semmi különöset nem találunk, hiszen Ptk. Szerinti kötelmű, és a hitelintézeti törvény szerinti tartalmú magánjogi szerződéskötésre kerül sor, sőt a bank még az általában kisbetűs tájékoztatásra is figyelmet fordít, külön felhívja a figyelmet a deviza elszámolással járó a kockázatra.

De miért kell erre a figyelmet felhívni?

Ha megnézzük, hogy a hitelintézeti törvényben a kockázat fogalmát ( Hpt törvény (1996. évi CXII) 2, sz. melléklet III rész 10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;) rájövünk, hogy a törvény a kockázatot a kölcsönbe adóhoz kapcsolja vagyis a hitel felvevőjének nincs a törvény szerint kockázata, hiszen ő a pénzt megkapta, kockázata a hitelezőnek keletkezett.

A hitelfelvevőnek a hitelviszonyban nem kockázata, hanem törlesztési kötelezettsége van. A hitelfelvevő kockázatának megjelenése az nem hitelviszonyról, hanem valami másról szól. Azért kell felhívni a figyelmet a kockázatra, hogy ezzel bevezetődjön a „valami más” jogviszony anélkül, hogy az láthatóvá válna. Itt a más viszony nem takarással, hanem túlvilágítással lepleződik: a csillagokat nappal azért nem látjuk, mert a Nap fénye elnyomja. A deviza elszámolás nyilvánvaló kockázatának káprázata elnyomja a hitelviszony kockázatát így senki se veszi észre, a másik viszony, a játék, a tőzsdén kívüli devizapáros Forex játékot és annak kockázatát. Azon lehet vitatkozni, hogy a devizapáros ügylet az játék e vagy szerencsejáték, de mindkettőnél nyilvánvaló a kétoldalú kockázati elem. Azonban a banknak se játék, se szerencsejáték folytatására nincs jogosultságuk. Játékból eredő követelést és annak fedezetét a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni. Így válik a deviza alapú hitelszerződés mintha devizát kapnál, mintha devizát törlesztenél, de tartalmában forinthitelből „mintha hitelkockázat lenne” devizapáros játékszerződéssé.

Folytatjuk /Szerk./