Devizaadós szemmel: A diagnózis

Megérkezett Ciprusról Kásler Árpád, a BÁÉSZ elnöke (aki nem mellesleg a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke is), egy nemzetközi civil konferencián vett részt, melynek résztvevői az európai devizaalapú hitelezés problématikájával foglalkoztak. Magyarországról a rendezők, szervezők őt hívták meg. Jó ideig - lényegében most is - tőle független forrásból erről a konferenciáról nem jelent meg hír, ami igen zavarónak hatott. A rendezők, szervezők szervezeti, pénzügyi háttere homályba borult. Kásler Árpád a rendelkezésére álló csatornán www.kaslerarpad.hu felhívást tett közzé valamennyi úgynevezett devizaadós szervezetnek, hogy ő most békejobbot nyújt mindenkinek és nagyon szívesen vinné magával a kofrenciára azok észrevételeit, tapasztalatait. Erre a felhívásra ismereteim szerint nem volt tolongás. Amit biztosan tudok, az az hogy nem vette a fáradságot arra, hogy a DÉSZ elnökét személyesen értesítette volna arról, hogy mi ez, mire szolgál, kik a szervezők rendezők és mik a törekvések. Régi bölcselet, ha a Hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Ha én akarok valamit én megyek, ha tőlem akarnak valamit hozzám jönnek. Ez évezredek óta így működik, ahogy csak a lelkes ostobák hihetik hogy majd jajszóra, avagy vezényszóra egyes szervezetek vezetői rohannak összefogni valamilyen cél mellett. A működő szervezetek éppen azért működnek mert nem egyformák és nem egyirányba tartanak. Az általam ismert törvényesen bejegyzett devizaadós érdekvédelmi szervezetek, azaz jogképes szervezetek közül a BAÉSZ (Kásler Árpád elnök)  az utcára, a Bankcsapda (Falus Zsolt elnök)  a Büntető Bíróságra a DÉSZ ( Tilk László Géza elnök) pedig a jogi és elszámolási viták rendezésére hivatott bíróságokra tart. Ezek az érdekvédelmi szervezetek azért léteznek és működnek, mert tagságuknak éppen az az akarata, amit képviselnek. Senkinek sehol nem tartanak pisztolyt a fejéhez, hogy ott maradjon, ahol van. A szervezeti tagság nem kötelező, hanem szabadon választott.  A társadalom többségét a lelkes ostobák és a gyáván meghunnyászkodók képezik. Magyarország, ahogy a költő állítja: "Alkus úrhad és vert futó parasztság" hona. Bármennyire is fáj ez sokunknak. Ezt mutatja az utóbbi 500 év történelme, tapasztalata. Csak a lekes ostobák nem tudják, hogy mások a fogyasztóvédelmi szervezetek, mint az érdekvédelmi szervezetek. A PITEE (Dr. Lázár Dénes) a PSZLF (Dr. Madari Tibor) Széchenyi Hitelszövetség (Barabás Gyula) nem devizaadósokból, hanem szolgáltatásaikat kínáló - profi - szakemberekből állnak. Akár az ügyvédek a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaiként. Nem feltétlen azonosak az érdekeik a devizaadósokkal, másként gondolják egy-egy ügy megoldásának sikerességét. Az Internetes, Facebook fórumok pedig, legyenek bármilyen taglétszámmal, csődületek. Nem jogképesek. Persze nem is hatástalanok, alapvetően jelentősebb tömegekre hatást gyakorolhatnak ahogy a lapok és a médiák. Politikai jelentőségük lehet, ám jogilag nem léteznek. Semmit el nem rendeznek, csak habosítanak és a szájkaratékon keresztüli feszültség gerjesztésre avagy levezetésre alkalmasak. Esetleg mozgósítanak, igen rossz hatásfokkal. A mozgalmak megint mások, mint például a Hitelesmozgalom (Szabó József)  illetve a Nem adom a Házam Mozgalom (Póka László), melyek nem jogképesek. Nem törvényesen bejegyzettek, nincs törvényes vezetésük, szerződés nem köthető velük, azaz jogokat és kötelezettségeket nem vállalhatnak. Ezzel együtt média értdeklődést kivívhatnak. Az Internetes Fórumok tanusága szerint hatalmas a zűrzavar a devizaadósok fejében. 

A Ciprusi Konferenciáról érkező híreket kutattuk, kerestük, mert már hogy ne érdekelne minket, hogy mi a helyzet a világban? Ám ilyen irányú kutatásainkat nem övezte siker, mert ami tudható volt az mind csak a Kásler "hírügynökségen" keresztül nyilvánosan érkezett. Ezzel együtt, avagy ennek ellenére olyan adatok és információk kerültek napvilágra, amelyekről okkal feltételezhető, hogy közel állnak a valósághoz és amelyek eddig csak sejtett összefüggésekre mutatnak rá.

A Konferenciát röviden összefoglaljuk Kásler Árpád által közölt adatok és információk alapján: 

2014. Decembere első hetében Cipruson a nemzetközi konferenciát Dr. Katherine Alexander-Theodotou (Solicitor of the Senior Courts of England and Wales at Highgate Hill Solicitors Senior Advocate of the Supreme Court of Cyprus at K. Alexandrou Theodotou LLC Chair of Anglo-Hellenic & Cypriot Law Association Founder of the European Institute Cyprus) ügyvédnő rendezte és finanszírozta. A Konferenciára meghívott jelenlévők, a megjelent országok képviseletében lefektették, hogy létrehoznak közösen egy bizottságot, az „Európai Jogi Bizottság a Fogyasztók Jogaiért” néven (European Legal Committee for Consumer Rights), melynek központja Londonban és működési költségeinek finanszírozása Brüsszeltől lesz. Ennek a bizottságnak a feladatköre az Alapszabályába lesz lefektetve, így annak nyílvánosságra hozatalakor minden részletesen megismerhetővé válik. 

A 2014. év Decembere első hetében megrendezett ciprusi nemzetközi devizahiteles konferenciára meghívott európai nemzetállamok

1 Bosznia-Hercegovina
2 Bulgária
3 Ciprus
4 Egyesült Királyság
5 Franciaország
6 Görögország
7 Horvátország
8 Izland
9 Lengyelország
10 Magyarország
11 Montenegro
12 Románia
13 Spanyolország
14 Szerbia
15 Ukrajna


A Ciprusi Konferencia jelentősége
Sajtó és média híradásokból eddig is tudtuk, hogy nem csak Magyarországon tombol a "devizahiteles csapda" hanem más országokat is érint. Ám hogy milyen szélességben és mélységben, arról megfelelő adatok és információk alapján csak sejtésünk volt.  Akiknek meg ilyen irányú adataik és információik voltak, vannak nem siettek minket felvilágosítani. A ciprusi konferenciával a rendezők, szervevők és főleg ugye a résztvevők alap diagnózist adtak, amelyet az alábbi táblázat tükröz:
A fenti táblázatba bevittük a ciprusi konferencia szolgáltatta adatokat melyeket kiegészítettük az adott ország lélekszámával, majd megállapítottuk egy-egy országnál a devizaalapú hitelek darabszáma és az ország lélekszáma közötti arányt. Jellemző mutatónak az ezer főre eső devizaalapú kölcsönszerződések számát választottuk. Majd e fertőzöttségnek elnevezett mutató alapján sorba rendeztük az egyes országokat. Döbbenetes kép tárult elénk. 
Észrevételek:
1.) Legfertőzöttebb ország, Magyarország. Magyarország lakossági eladósodottsága devizában egyedül közel akkora (900000 db szerződés) mint a jelenleg Cipruson felmért további 11 európai országé együttesen (973500 db szerződés)
2.) A fertőzöttségi mutató jellemzi legjobban a probléma mélységét, Magyarországot például - sokunk meglepetésére - Ciprus követi, egyben a fertőzés megjelent az euro zóna országaiban is, igaz elhanyagolható mértékben Németországban és Franciaországban is. A lényegi különbség rájuk nézve, hogy akár a német, akár a francia állam, ha úgy tetszik nekik, akkor mellényzsebből kifizethetik a nemzetközi bankrendszer követelte uzsorát, ahogy például anno a Németek Romániából kivásárolták az ott a Csauseszku alatt fogva tartott németeket. Nálunk és Cipruson a helyzet katasztrofális ugyanis a nemzetközi bankrendszer uzsorakövetelése összemérhető az adott állam éves költségvetésével. Amit nem lehet csak úgy mellényzsebből kihúzni és ráterhelni az adózók egészére, mint kockázat viselő közösségre.
3.) A devizaalapú kölcsönszerződések nemzetközi pusztítása ellen a második legfertőzöttebb országból indult nemzetközi összefogásra kezdeményezés, mégpedig a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező fogyasztóvédelmi szervezet irányából, melynek mind Cipruson, mind az Egyesült Királyságban, mind pedig az USA-ban vannak szervezeti összetevői. Ez olyan, mintha Magyarországról a PITEE rendezett volna egy nemzetközi konferenciát.
4.) A ciprusi kezdeményezés komoly jelentőségű, hiszen olyan összefüggéseket tárt fel, hoz a nyilvánosságra, amit eddig csak sejthettünk. Magyarország és Ciprus katasztrófa helyzetben van a banki uzsorakövetelések vonatkozásában. Ezek a követelések pedig nem állhattak volna elő, ha az adott országok állami szervei (bankfelügyelet, nemzeti bankok, pénzügyminisztériumok)  nem kollaboráltak volna a rablóhiteles bankokkal. A kollaboráció, ami már egyben korrupció Magyaroszágon érte a a csúcsot a banki uzsora követelések törvényesítésével. Idegen hatalmak nyomása alatt a magyar törvényhozás újra elkövette azt a bűnt saját nemzetével szemben, amit a múlt század negyvenes, ötvenes éveiben a fasiszta - kommunista rendszerváltások során a zsidótörvényekkel, a ki -és betelepítési törvényekkel, a málenkíj robotra elhurcolás és a kulákosítás törvényesítésével. A magyar csendőrség például "törvényesen" járt el a vidéki magyar zsidóság begyűjtésével a haláltáborokba szállítás érdekében. A devizahiteles Kúriai állásfoglalások, majd az erre hivatkozó devizaadós törvények természetükre nézve ugyanolyanok, agyanazok mint a történeti múltból felmutatott törvénykezések. A magyar állampolgárok egy jól körülhatárolt részének diszkriminálása, jog és vagyonvesztésének törvényesítése. 
A magam nevében - illetve elnökségi és közgyűlési megerősítéssel várhatóan a DÉSZ nevében - ezúton is kifejezem az „Európai Jogi Bizottság a Fogyasztók Jogaiért” nemzetközi szervezettel együttműködési szándékom. Kásler Árpáddal a BÁÉSZ elnökével - a nemzetközi szervezet kapcsolattartójával - ezügyben a kapcsolatot felveszem. Egyben - ezen az úton - ugyanezt javaslom valamennyi törvényesen bejegyzett és jogképes devizaadós és fogyasztóvédelmi szervezet vezetésének.