Forintosítás: Hogyan kell a deviza alapú kölcsönszerződéseket tisztességesen és törvényesen forintosítani?

Vázoljunk fel egy tisztességes. törvényes - ezáltal támogatható - forintosítást! Előtte azonban nézzük meg a várható kontúrokat.

1.) A forintosítás alapösszege bizonyára az MNB rendelete alapján történő árfolyamrés és kamatváltozás hatásából eredő korrigált banki devizaegyenleg lesz.

2.) A forintra történő átszámítás tényezője az árfolyamgát és az aktuális MNB devizaárfolyam közötti sávban marad.

3.) A kamat és a futamidő az előnyös választék illúziójával tele menüként várható.

 

Komoly küzdelem lesz természetesen minden ponton belül, mely sajnos teljesen látókörön kívülre fogja helyezni a legfontosabbat: a korrekció nélküli banki devizaegyenleget. Pedig a bankok csalása itt érhető tetten!

a.)  A bankok a kölcsön törlesztésének elszámolásakor a CHF nyilvántartásukban csak a törlesztés CHF vagy HUF összegét értékelik, a kölcsön egyenlegének összegét már nem.

Más szóval egy CHF egyenlegösszegből, mint tartozásból annak jogszabályok (Számviteli törvény, kormányrendelet, Ptk) által meghatározott átértékelése nélkül vonják le a CHF törlesztés értékösszegét: gyümölcsből almát.

A bankok számítását ki kell egészíteni azzal az átértékelési mozzanattal, amit ők céltudatosan nem végeznek el: a törlesztéskori árfolyamon értékelni kell a kölcsönegyenleget is.

Ez egyszerűen úgy végezhető el, hogy a törlesztéskor, - az egyenleg nyitásakor-, a korábban számított CHF egyenleget (előző záró) meg kell szorozni a záráskori árfolyammal és elosztani a törlesztéskor (nyitáskor) aktuális árfolyammal. Pl: 10000 CHF záró egyenleg értékösszege 150 HUF/CHF árfolyamon számítva törlesztéskor,- nyitáskor- 200 HUF/CHF árfolyam esetén 7500 CHF értékösszeg lesz. Így most már kivonható a törlesztés 100 CHF-ben meghatározott értékösszege. Az eredményben látható a különbség: 9900 CHF helyett 7400 CHF.

Ha elvégzésre kerül az egyenleg átértékelése láthatóvá válik, hogy teljesen mindegy, hogy CHF-ben vagy HUF-ban számolunk, az eredmény azonos lesz.

A számítások és a nyilvántartások módszere miatt ugyanis nem lehet se jogilag, se ésszerűen megmagyarázható különbség egy kölcsön elszámolásában.

Az árfolyamrés,- és kamatváltozási korrekció csak kis hányada az egyenlegnek, ezért először magát az egyenleg átszámítását kell helyretenni.

b.)  Az egyenleg helyes meghatározása után már bármilyen árfolyamérték megalapozhatóvá válik, beleértve a kölcsön folyósításakor használtat is.

c.) Mivel konstrukción belüli tisztességtelenséget a Kúria is megállapította, a forintosítás kamatánál az MNB alapkamatnál magasabbat aligha lehet jogalap nélkül megállapítani, a futamidő pedig tényleg lehet választás kérdése.

Csak olyan forintosítás támogatható, amely átértékeli a devizaegyenleget, megszünteti a deviza nyilvántartásban elrejtett rejtett egyenlegbeli banki csalást és tisztességes elszámoláson alapszik!

E helyről is felhívjuk az érintett bankok, a Bankszövetség,  a Kormány figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel és az immár a Kúria által is megállapított többszörösen tisztességtelen banki magatartást tisztességes elszámolással végzett forintosítással változtassák meg.

A bankoknak normális hitelezésből is hatalmas nyereségük van!