Beszéljük meg: Nyílt levél a Bankszövetség főtitkárának 2014.10.15-én

Bankszövetség

Kovács Levente főtitkár úrnak

Tisztelt Főtitkár úr! Kedves Levente. 

Az Alkotmánybírósághoz intézett nyilvánosságra hozott levelük adta az ötletet, hogy a kommunikációnak ezt a formáját válasszam. Önök úgy léptek fel, mint tagjaik érdekvédelmi szövetsége. Legalább is ezzel indokolták az Alkotmánybírósághoz intézett intelmeiket, az úgynevezett devizahiteles törvények kapcsán.  Igen. A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége is törvényesen bejegyzett - kizárólag devizaadósokból álló - érdekvédelmi szervezet, egyesület. Ahogy Önök. Önök ellátják tagjaik érdekvédelmét, ahogy mi is igyekezünk eleget tenni tagjaink joghoz jutása megszervezésének és hiteles tájékoztatási kötelezettségünknek Önök sem képviselik mind a 400 bankot és pénzintézetet, ahogy mi sem az 1,3 millió devizaadóst.

Az emberek - és szervezetek is - az egyes konfliktus helyzetekre adott reakciók kapcsán háromféle választ mutatnak, úgymint

- radikális

- pragmatikus

- együttműködő (kollaboráns) 

Nincs ez másként az 1,3 millió devizaadós esetében sem. A mi szövetségünk alapjaiban a pragmatikus irányt követi. Nem szervezünk demonstrációkat és járunk tüntetésekre - amiket a média mutogat,  de nem is veszünk részt például az Önökkel, az ellenérdekű felekkel (!) meghírdetett tanácskozásokon, tárgyalásokon. A mi - rendes - tagjaink jogi képviselőik (ügyvédeink) képviseletében a bíróságokon várják az Önök tagjai jogi képviselőit. Mi szervezett része vagyunk annak a 12 ezer devizaadós felperesnek, akik az önök tagjaival jogi és elszámolási vitában állnak a bíróságok előtt. Akiknek a pereit nemrég az Önök kérésére a Törvényhozás felfóüggesztette.  (Mintegy 400 szerződés bíróság előtti rendezését szerveztük meg eddig) Ebből a körülményből eredően tehát nem is csoda, hogy mi a DÉSZ Elnöksége nem igen kerestük Önöket, mert miért is? A jogi és elszámolási viták rendezésének - egyetértés híján - helye a bíróság hazánkban és az EU-ban egyaránt. 

Most viszont, miután közel három éves tényfeltáró munka - 2011. Október 22-én alakultunk és most leszünk 3 évesek - eredményeként olyan következtetésre jutottunk, hogy nem tehetjük meg azt, hogy elkerüljük Önöket, legalább is a nyilvánosság előtt, a tömegkommunikációban.  Azt tapasztaltuk - és tapasztaljuk- hogy Önök 2004. év óta folyamatos és súlyos károkat okozó, megtévesztő kommunikációt folytatnak. (Ennek bizonyítására rendelkezésünkre áll az MTI lekérdezhető archívuma.) Úgy látjuk Önök  a kommunikációjukkal félrevezetik a magyar társadalmat, a devizaadósok dolgában.

Kezdjük mindjárt azzal a ténnyel, hogy a devizaalapú kölcsönszerződéssel rendelkezők nem "devizahitelesek". A devizahiteles ugyanis devizában vette fel a kölcsönösszeget, abban is törleszt és abban - tehát devizában - történik az elszámolás is. Mi devizaadósok forintösszeget vettünk fel, forintban fizetünk, ám egy oroszlánszerződés kikötéseként az Önök tagjai devizában tartják nyilván a tartozásunk és készítik az elszámolásokat. Ez önmagában súlyos félrevezetés, aminek az okát mi már jól tudjuk. 

Ön 2014 szept. 18.i Főtitkári jegyzetében - a Bankszövetség hivatalos weboldalán - megosztja gondolatait a nagynyilvánossággal. Innen kiemelek egy részletet. 

"Napirenden van a hitelek forintosítása is. Itt a bankrendszer álláspontja régóta állandó, ráadásul összhangban van a már új MNB vezetés, illetve a Kúria jogegységi tanácsának álláspontjával: az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért – cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot. Így a fentiek miatt nincs jogilag vagy erkölcsileg alátámasztható mód a piacitól eltérő árfolyamon történő forintosításra. Továbbra is ésszerűnek és költséghatékonynak gondoljuk a két művelet (az árfolyamrés és kamatemelés mellett a forintosítás) egy időben való véghezvitelét."

Ezzel szemben mi feltártuk, hogy az Önök tagjai úgynevezett hibrid szerződéseket toltak a 2004-2009 közötti időszak hiteligénylőinek a 98 %-ára. Nem a véletlen műve, hogy 2004-2009 közötti időszakban a HITELIGÉNYLŐINK 98 %-a ezt a hibridet kapta. Megtévesztettek, tévedésben tartottak és tartanak ma is minket devizaadósokat, no és a kommunikációval magát a magyar társadalmat is.   Úgy látjuk visszaéltek a joggal, a tudással, a tekintéllyel és az erővel.  Minimum duplája befizetési kötelezettséget - UZSORÁT - róttak tagjaik a devizaadósokra, tagjainkra. És még most is adják a hülyét, hogy a "jogszabályok betartásával" végezték tevékenyégüket, tehát a műtét sikerült, csak a beteg nem élte túl. 

De haladjunk csak lépésről lépésre. Tényfeltáró munkánk eredményeként arra jutottunk, hogy más a forinthitel, más a devizahitel és megint csak más az úgynevezett devizaalapú hitel (amit egyébként előszeretettel mosnak Önök is össze a devizahitellel.) Hogy mennyire más ez a három kölcsönfajta, azt az alábbiakban megalkotott összehasonlító ábrán mutatjuk be. Ez egyébiránt egy hatásvizsgálat végeredményének is tekinthető. 

1. ábra

Vettük a fáradságot az MNB hivatalos idősoros devizaárfolyam változás adatbázisának vizsgálatára. Ha már ugye árfolyamváltozásról, annak kapcsán megjelenő kockázatról beszélünk, akkor lássuk csak mi is az? Hogy is változik például a HUF/CHF 1949. év óta? Erre a vizsgálatra vonatkozó tanulmányunkat Ön és tagjaik itt ismerhetik meg. 

http://www.devizaados.hu/index.php/hirek/689-devizaados-szemmel-a-bizonyossag

No ezek azok a kérdések - amelyek a hivatkozott tanulmányban szerepelnek - amelyeket itt az Interneten, a nyilvánosság előtt lehetne / kellene megbeszélnünk, hiszen úgyvélem egyaránt érdekünk az úgynevezett devizaadós probléma megnyugtató rendezése. 

Első kérdésem az, hogy a fenti 1. sz. ábrán megjelenő tények, összefüggések Ön szerint normálisak-e? Normális dolog-e az, hogy 5 millió forint - 10 éves futamidőre felvett - kölcsönösszeg fizetési kötelezettsége 

- forintkölcsön esetén 6,45 millió forint

- devizahitel esetében 8,31 milió forint

- devizaalapú kölcsön esetében 12,43 millió forint? 

Én ennek kapcsán ugyanis azt állítom, hogy az Önök tagjai - akik rablóhiteleket folyósítottak - a hibrid szerződés megköttetésével (például a fenti példa szerinti esetben 5,9 millió forint) kárt okoztak nekünk devizaadósoknak. A kár minket devizaadósokat, nem pedig az Önök tagjait érte és éri. A követelésbeli eltérés az egyes kölcsöntípusok esetében az ELSZÁMOLÁS módjából erednek. Az Önök tagjai olyan oroszlánszerződéseket irattak alá a devizaadósokkal - ne feledjük, a 2004 és 2009 évek közti kölcsönigénylők 98 %-ával - amelyekbe be volt kódolva ez a helyzet. Nevezzük nevén, az uzsoraA bekódolás tényére az alábbi 2.sz.ábrán megjelenített karakter görbékkel vagyok bátor rámutatni.














2. sz. ábra

Nincs kétségem afelől, hogy Ön érti, mit is ábrázol a fenti jelleggörbéket tartalmazó diagramm. Ez a diagramm hitelt érdemlően bizonyítja azt, hogy az Önök tagjai nem véletlenül merték beajánlani "a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményt". Pontosan tudták ugyanis hogy a futamidő során mi fog lezajlani. Hogy a kedvezményként feltüntetett dolog, egy nagy kamu. Ahogy a kezdő törlesztő részlet is egy nagy kamu. Ugyanis a futamidő soránt a forintkölcsön illetve a devizaalapú kölcsön befizetési kötelezettségei úgy változnak, ahogy az a 2. sz. ábrán látható. Amikor tehát azt állítja Ön, hogy "az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért – cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot." szintén egy nagy kamu. Finomabban fogalmazva nem felel meg a valóságnak. Mert a valóság az, hogy éppen az Önök tagjai fundálták ki ezt a megtévesztő trükköt, ezt a látszatot, miszerint kamatnyereségre számíthat a devizaadós. Mert erról szó nem lehetett, amit éppen a HUF/CHF árfolyamváltozás trendje igazol, hiszen 1949 óta a trendfüggvény monoton növekedik. Esélye sem volt a devizaadósnak a futamidő során kamatnyereségre! Ön viszont azt állítja, hogy ennek - a nem létező kamatnyereségnek - a reményében vállaltuk volna mi devizaadósok a kockázatot?

Milyen kockázatot is?

Amit a hitelközvetítők és az Önök alkalmazottjai 10-15 %-ban jelöltek meg? Nos a kockázat alakulását - azaz az árfolyamváltozást - mi bizony megvizsgáltuk - a hivatkozott tanulmányból megismerheti az eredményeket -  a HUF/CHF árfolyamváltozás tükrében és azt találtuk hogy az Önök tagjainak alkamazottjai, az általuk megbízott hitelközvetítők nagyságrendileg (!) kisebb kockázatot jelöltek meg, mint ami előre becsülhető volt és ami ténylegesen meg is jelent. A Tanulmány nyomtatható változatát innen töltheti le:  http://1drv.ms/1oamY6Z A nagyságrendileg kisebb kockázat megjelölés mértékét tanuk százaival, ezreivel tudjuk bíróság előtt bizonyítani. 

Tisztelt Főtitkár úr!

Beszéljük hát meg - így anyilvánosság előtt -állításaim (állításaink) valóságtartalmát. Tiszteljen meg bennünket a kérdéseinkre adott válaszaival. Tehát cáfolja meg, avagy értsen egyet állításainkkal. 

Mire alapozza Ön "az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért – cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot." állítását? 

Válaszát

- 270 fő rendes tagunk (felperesek)

- 2608 fő csatlakozott tagunk 

- 12 fő ügyvédünk

várja. 

Bátorsággal

Tilk László Géza

elnök

Devizaadósok Szövetsége

www.devizaados.hu

Kapcsolódó írások: 

A nap, amikor igazolható az árfolyamkockázattal kapcsolatos megtévesztés, mindez a banki közösség lobbiszervezetének "köszönhetően". Barabás Gyula – Pénzügyi fogyasztóvédelem:

Mi mozgatja az árfolyamokat Szabó József Hitelesmozgalom