Devizaadós szemmel: A bizonyosság

Devizaárfolyam-változás hatásvizsgálat

/Tanulmány/

© Tilk László GézaKuhár János, 2014. Budapest. Minden jog fenntartva!

Előszó


Ezek az információk, amelyek jelen tanulmányban (bemutatóban) rögzítést nyertek a devizaadósok által inkriminált kúriai állásfoglalások cáfolatára, a kölcsönszerződések semmisségi pereihez, a kártérítési perekhez és a büntetőeljárások megalapozására szolgálnak. Ténykérdéseket, nem jogkérdéseket vizsgálunk. Az ügyvédek dolga, hogy ezekkel a tényekkel és következtetésekkel miként és hogyan operálnak és a bírák kompetenciája a mérlegelés és a határozathozatal. Magyarázat nélkül alapvetően csak azok érthetik, követhetik, akik tanultak felsőfokú matematikát, ezen belül is analízist és tisztában vannak azzal, hogy mi a trendfüggvény, mikor és mire használható. 

Analízisünk lényege azon állítás és bizonyítása - ország világ előtt - a matematika nyelvén, hogy a devizaárfolyam-változás prognosztizálható, előre jelezhető.  A Bankszövetség és a rablóhiteles bankok ugyanis folyamatosan csúsztatnak a tömegkommunikációban, illetve a bíróságok előtt.

Az úgynevezett devizaalapú kölcsönszerződések piacra vezetése (2003-2009) és elterjesztése során nagy valószínűséggel lehetett tudni, miként változnak a devizaárfolyamok a jövőre nézve, mi fog bekövetkezni. Ezekben a kölcsönszerződésekben éppen ezért kötötték ki azt,  hogy a – nem definiált - kockázatot egyoldalúan az adós viseli.  Pestiesen szólva a rablóhiteles bankok és a bankfelügyelet tutira mentek! 

 

A forinthitelnél kedvezőbbnek tűnő képet tudatosan alakították ki az úgynevezett devizaalapú kölcsönszerződések elterjesztése során, szisztematikusan hasonlítgatták a forinthitelhez azt, így tudták elérni, hogy 2004-2009 közötti időszakban a hiteligénylők 98 %-át ebbe a DEVIZAADÓS utcába terelték be. (E szerződéseink lényegében - ahogy Soltész Sándor közgazdász hirdeti - forex szerződések kölcsönszerződésnek álcázva.) 

Ez a dokumentum itt és most egy tényfeltáró vizsgálat összefoglaló anyaga. Majdhogynem tananyagnak tekinthető, a devizaadósok és ügyvédeik számára egyben kötelező alapismeret azon bírák számára, akik devizaadós perekben mérlegelési és döntési helyzetbe kerültek.   Erre a tényfeltárásra alapozva - egyes részletekről - cikkek jelennek meg, melyeket a Bankszövetség megerősíthet, avagy cáfolhat, azaz ismerje el, avagy cáfolja a tényeken alapuló összefüggéseket és a következtetéseket.  Cikkek jelennek meg a Kúria inkriminált határozatával kapcsolatosan, hogy miként verték át a bírákat is, miként történhetett meg az a képtelenség, hogy a KÚRIA jogegységi határozataiban lényegében azt mondta ki, hogy mi devizaadósok devizában adósodtunk el, mert az úgynevezett kamatnyereség elérése érdekében vállaltuk az árfolyamváltozásból eredő „kockázatot” azaz az árfolyamváltozásból eredő KÖVETKEZMÉNYEKET.  Az úgynevezett Gárdos-Nagy tanulmány, a KÚRIA jogegységi határozatai, a devizahiteles törvényeknek az árfolyamváltozásra vonatkozó megállapításai egy logikai (manipulációs) láncot alkotnak, következményeik diszkriminálják a devizaadósokat, számunkra súlyos károk potenciális hordozói, alapjai. Röviden fogalmazva az államilag támogatott uzsora megjelenése, megtestesülése. Ennek kapcsán a tényfeltáró vizsgálat tükrében felmerül a korrupció gyanúja is. 

Mire valók jelen tényfeltáró vizsgálat elemzéseiből előálló összefüggések, felismerések?

Ügyvédeink beépíthetik a kereseteikbe a megfelelő tájékoztatás hiányának, így a szerződés semmisségének a bizonyítására, megfelelő jogi beágyazással.

Ezek a tények, összefüggések, következmények az MNB hivatalos idősoros árfolyamváltozás adatbázisára alapoznak. Ezeknek az ismereteknek a köztudatban illetve a bíróságok előtt van jelentősége. Ahhoz hogy a bíró asztalára kerüljenek ezek a kérdések, azt a kereseteket benyújtó ügyvédeknek kell „TAXATÍVE” kell kialakítani. Az ügyvédnek kell tudni, "hogy kerül a csizma az asztalra".  Eppur si muove!” („Mégis mozog!”). Galileo Galilei

Sajnos – általában véve - sem az ügyvédeknek sem a bíráknak nincsenek ilyen irányú ismeretei  Ez viszont MATEMATIKA, ami azt jelenti hogy Ausztráliától Lappföldig érvényes. Nemzetközi porondon, az EU Bíróság előtt és EU szakértők szintjén logikus és érthető, helybenhagyható. Amiből kiindulunk hiteles. A számítások korrektek – megfelelő szakmai felkészültség mellett – transzparensek. Az eredmények valósak, a számítások megismételhetők.  (Ebből fakadóan a következmények szintén tények, amelyektől – haladó hagyományaink és törzsi szokásaink szerint - vagy eltekint a bíró, vagy sem.)

Ez az eljárás, ami megjelenik modellezés. Van egy jelenség, aminek vannak mérhető adatai. Esetünkben ez az árfolyamváltozás. A HUF/CHF változása.  Ezt a piac méri. Mégpedig hivatalosan. Ez az MNB hivatalos idősoros devizaárfolyam változás adatbázisban testesül meg. Ezt az adatbázist bárki letöltheti az MNB honlapjáról. MS EXCEL programmal kezelhető. Ezáltal matematikusaink erre úgynevezett makrókat illeszthettek, miáltal ezen eszköz segítségével egy-egy időszakot elemezni tudtunk, tudunk. Az adatok és a számítások transzparensek. Megfelelő felkészültség (!) esetén, bárki utána számolhat.

Minden egyes időszakhoz tartozik egy-egy a tényadatokkal készített táblázat és görbe. Ezekre a görbékre lehet szintén az MS EXCEL-ben trendfüggvényt (helyettesítő függvényt) illeszteni. Azaz a görbe szakaszt egy-egy HELYETTESÍTŐ függvénnyel váltjuk ki. Lényegi kérdés a függvény simulása a görbéhez. Azaz mennyiben hasonló ahhoz, annak lefutásához. Ennek a mutatója a R2 érték. Az MS EXCEL-be be vannak építve különféle trendfüggvények. Azokat választjuk, amelyek legjobban simulnak, azaz a legmagasabb az R2 értéke. Például R2 = 0,95 azt jelenti hogy 95 %-ban simul a függvény a tényadatok görbéjéhez. Ezt jósági foknak is nevezzük, ám nevezhetnénk valószínűségi foknak is. Ez alapozza meg ugyanis a prognózist, azaz hogy előre tudjuk becsülni a változásokat, azaz az értékek alakulását.

A fentiek alapján be tudjuk mutatni, hogy az árfolyamváltozásra a bankok kockázat kezelései mit láthattak előre. Illetve azt is bemutatjuk, hogy jelen időszakban mi látható előre.

Ha valaki valamit nem ért, kérdezzen. :) Aki komolyan foglalkozik ezen ismeretekkel, hogy a devizaadósok és a rablóhiteles bankokkal folytatott vitában ezekkel operáljon,   azokat személyesen képezzük ki – megfelelő felkészültség esetén -  azaz pótoljuk az ide vonatkozó ismerethiányt. Minden egyszerű, ha az ember tudja mi a teendő.

1. HUF/CHF árfolyamváltozás vizsgálata trendfüggvények alkalmazásával, a kockázat mértékének meghatározása

Jelen vizsgálatban négy időszakot elemzünk az MNB hivatalos idősoros devizaárfolyam változás adatbázisa alapján. Lásd: http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes

Az adatbázist letöltöttük, arra MS EXCEL-ben az elemzésekhez alkalmas makrókat illesztettünk. 


1. ábra

Megjegyzés:

Ad.1. 20 éves időszakot vizsgálunk, 1983-2003 között

Ad.2. 10 éves időszakot vizsgálunk 1993-2003 között

Azért hogy reprodukáljuk, mit láthatott a kockázat elemző 2004. évben a HUF/CHF árfolyamváltozására nézve

Ad.3. 10 éves időszakot vizsgálunk 2004-2014 között

Ad.4. 20 éves időszakot vizsgálunk 1994-2014 között

Azért, hogy láthassuk valójában mi következett be.

Minden egyes időszakhoz PROGNÓZIST is rendelhetünk (számolhatunk) annak érdekében, hogy felmérjük a változást, azaz az árfolyamváltozásból eredő kockázatot a devizaalapú kölcsönszerződések (havi törlesztők, illetve a tartozásszámítás) vonatkozásában.

Ad.1. 20 éves időszakot vizsgálunk, 1983-2003 között, ezt kellett látnia a banki kockázat elemzésnek












2. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 95,16 % mértékben felel meg. (R2) Az árfolyamváltozás trendfüggvénye monoton növekvő, tehát további jelentős árfolyamnövejedés növekedés várható, a vizsgálat szerint, miután lokális csökkenési szakaszokat lokális növekedési szakaszok követnek.  A kék görbe a mért MNB devizaárfolyam adatbázis adataiból HUF/CHF értékre felrajzolt, a piros szaggatott grafikon az erre illesztett, ezt helyettesítő trendfüggvény, esetünkben „y”. A trendfüggvény polinom.

 

Ezeket az ismereteket, tényeket, összefüggéseket a szerződéskötések során nem mutatták fel nekünk devizaadósoknak!

 

Ad.2. 10 éves időszakot vizsgálunk 1993-2003 között, azaz a változások „benézésének” a lehetősége













3. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 98,06 % mértékben felel meg. (R2) Az árfolyamváltozás trend függvény növekedése csillapodó, tehát ebből az időszakból (1993-2003) származtatott  (10 év!) várható árfolyamváltozás jelentős növekedést nem mutat. Itt jelenhetett meg az elemzési hiba, hiszen 10, 20, 30 éves futamidejű kölcsönöknél csak 10 évre visszamenően vizsgálni a változást elemi hiba. Ahogy a tényadatok a későbbiekben meg is mutatták.  Ha a banki kockázatelemzés csak 10 éves időszakot vett alapul, úgy „BENÉZTE” a jövőt, azaz a kockázat mértékét, ha jóhiszeműek vagyunk.

Ad.3. 10 éves időszakot vizsgálunk 2004-2014 között, azaz valójában miként is változott az árfolyam HUF/CHF vonatkozásban













4. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 81,16 % mértékben felel meg. (R2) Az árfolyamváltozás trend függvénye monoton növekvő, tehát további jelentős növekedés várható, a vizsgálat szerint.

Megjegyezzük, hogy – amit azt láthattuk – a tíz éves időszakra vonatkoztatott vizsgálat, 20, 30 éves futamidejű kölcsönök esetében – a prognózisra nézve - súlyos tévedések lehetőségét hordja magában. Nagy rendszereknek általában megvan a TEHETETLENSÉGE, azaz a változások bekövetkezésének oka kell legyen.  Ide analógiaként Newton tehetetlenségi törvénye mutatható fel, azaz egy egyenes pályán egyenletesen mozgó test mozgásállapotát mindaddig megtartja, míg rá külső erőhatás nem következik be.

Ad.4. 20 éves időszakot vizsgálunk 1994-2014 között, azaz a jelenlegi prognózis, előrejelzés alapja HUF/CHF vonatkozásban

 











5. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 79,2 % mértékben felel meg. (R2) Az árfolyamváltozás trend függvénye monoton növekvő, tehát további jelentős növekedés várható, a vizsgálat szerint.  

Összegzés

A vizsgálat rámutat, hogy a HUF/CHF árfolyamváltozás tényadatainak idősorában volt egy szakasz, éppen 1993-2003 időintervallum, amikor a trendfüggvény, amely általában véve 1949 óta monoton növekedik – azt mutatta, hogy nem várható (ha csak öt évet nézünk) jelentősebb árfolyam növekedés. (Megjelent az árfolyamváltozás idősorában egy 1997. decemberétől 2003. év decemberéig terjedő intervallumban egy lokális stagnálás, amikor a trendfüggvény nem növekedett számottevően. ) Ha 20 évet nézünk, már messze nem ez a helyezet. Ez a körülmény hajlamosíthatta a rablóhiteles bankokat, illetve a magyar pénzügyi kormányzatot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Magyar Nemzeti Bankot, hogy „előre meneküljenek” az államcsőd elkerülése érdekében, tehát olyan kölcsöntípust terjesszenek, illetve hagyjanak elterjedni, amelyet „benyel” a lakosság.  Ez be is következett az úgynevezett devizaalapú kölcsön konstrukcióval.  Úgy is fogalmazunk, hogy a magyar állam „bevállalta” az esetleges súlyos negatív következményeket, ami abból ered, hogy a lakosságot nem a jövedelme szerinti pénznemben adósítja el. A „kockázat” mértékének a bankok 10-15 %-ot jelöltek (ami nem a tényleges kockázat mutató száma, hanem az úgynevezett árfolyamlengésé) meg a kommunikációjukban, szemben a múltban bekövetkezett 862 % (20 évre nézve, 1983-2003) illetve a 292 %-al  (tíz évre nézve, 1993-2003) mért értékekkel.   

A bankszövetségi kommunikáció a mai napig ezzel operál – az árfolyamlengés – arra nézve, hogy az árfolyamváltozás nem prognosztizálható.  Egy hónapon belül nem is, viszont 10, 20, 30 éves futamidők esetében igen is prognosztizálható! Ezeket az összefüggéseket sem a rablóhiteles bankok , sem a PSZÁF, sem az MNB nem kommunikálta, sőt ELHALLGATTA.

 

2. PROGNÓZIS

 

Helyettesítő, azaz trendfüggvények segítségével.

 

Vizsgált időszakok

 

 

 

 


 

6. ábra

Most prognózis adunk a fentebb ismertetett eljárás alapján

- 20 évre

- 10 évre

- 14 évre

2004.-évben ezt láthatta a kockázatvizsgálat 20 évre visszatekintve (1983-2003) és 20 évre prognosztizálva (2004-2024)








 






7. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 93,78 százalékos mértékben felel meg. A trendfüggvény 200 HUF/CHF értéket 2005. év decemberére, 250 HUF/CHF értéket 2011. decemberére, 300 HUF/CHF értéket 2018 év decemberére, míg 2023. év decemberére 340 HUF/CHF értéket prognosztizál. (Az előző értékek a grafikonról olvashatók le.) Mindez numerikusan is kiszámolható, kimutatható.

2004.-évben ezt láthatta a kockázatvizsgálat 10 évre visszatekintve (1993-2003) és 10 évre prognosztizálva (2004-2014)












8. ábra

Megjegyzés:  A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 87,52 % mértékben felel meg. A 200 HUF/CHF értéket 2004. év decemberére, a 250 HUF/CHF értéket 2009. év decemberére, míg 2013. év júniusára 290 HUF/CHF értéket prognosztizál a trendfüggvény. Amint az a tény (kék) görbén látható, megjelent az árfolyamváltozás idősorában egy 1997. decemberétől 2003. év decemberéig terjedő intervallumban egy lokális stagnálás, amikor a trendfüggvény nem növekedett számottevően. Ezt a szakaszt mutogatták egyes hitelközvetítők annak bizonyítékaként, hogy a kockázattól, azaz a jelentősebb árfolyamváltozástól  nem kell tartani.

2014.-ben ezt látjuk 14 évre (2000-2014) visszatekintve és 10 évre prognosztizálva (2014-2024) 


 






 

 





9. ábra

Megjegyzés: A változás tényadatait helyettesítő görbe, azaz a trendfüggvény 87,55 % mértékben felel meg. A trendfüggvény 300 HUF/CHF értéket 2016 évdecemberére, 400 CHF/HUF értéket 2019 év júniusára, 500 CHF/HUF értéket 2022. év júniusára és 590 HUF/CHF értéket 2024. év júniusára prognosztizál.

 

3. A megtévesztésről és csúsztatásról

 

Az alábbiakban bemutatjuk a HUF/CHF árfolyamváltozás egy rövid szakaszát. Azért hogy rámutassunk a bankszövetségi és banki hamis kommunikációra.  Mind a Bankszövetség, mind pedig a banki ügyintézők és hitelközvetítők azt kommunikálták, hogy az árfolyamváltozás mértéke, azaz a növekedése (csökkenése !!!) nem haladja meg a 10-15 %-ot azaz a „kockázat mértéke” ez az érték. A havi törlesztők pedig azért nem határozhatók meg pontosan mert az árfolyam naponta (akár többször is) változhat és ember nincs aki pontosan meg tudná határozni havonta (a havi törlesztőhöz) előre annak pontos értékét.  A kockázatot ezzel bagatellizálták el. 

10. ábra

A valós helyzet viszont az, hogy az árfolyamváltozás MÉRTÉKE a futamidő során nem az úgynevezett árfolyamlengéstől, tehát a naponta, avagy havonta tapasztalható lokális minimumoktól és maximumoktól függ, hanem annak TRENDJÉTŐL.  Trendszámítással pedig igenis  jól valószínűsíthető  – ahogy azt fentebb bemutattuk a várható árfolyamváltozás mértéke, a KOCKÁZAT.   AZ ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSBÓL EREDŐ KOCKÁZATOT BANKOK BŰNÖS MÓDON ELREJTETTÉK A DEVIZAADÓSOK ELŐL, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÚGYNEVEZETT – mára – DEVIZAALAPÚNAK NEVEZETT, a kölcsönfelvételek időszakában és a tömegtájékoztatásban MEGTÉVESZTŐ módod DEVIZAHITELNEK nevezett kölcsönszerződéseket kössék meg az emberek. Így következhetett be az, hogy a 2004-2008. közötti időszak hiteligénylői 98 %-a ezt a „hibás terméket” választotta. Oly annyira rejtették ezeket az összefüggéseket, hogy erről maguk a banki ügyintézők és a hitelközvetítők sem tudtak, tudhattak, ezt az bizonyítja, hogy sokan közülük maguk is felvették ezeket a kölcsönöket.

Erre rátett még az üzletpolitika, mely például a hitelközvetítőket úgy ösztönözte, hogy kétszer akkora jutalékot kaptak a megtévesztő módon „devizahitelnek” nevezett szerződések megkötéséért. Mindez tanuk ezreivel igazolható.

A csali, a beetetés alapja

Az alábbiakban bemutatjuk a úgynevezett kumulált diagrammban úgynevezett jelleggörbékkel

-         forintkölcsön

-         devizaalapú kölcsön

karakterisztikáját.

11. ábra

A futamidő során az eltérő elszámolási módból eredően megtehették – így meg is tették – a rablóhiteles bankok, hogy a „devizahiteles” kölcsönöket szignifikánsan alacsonyabb első havi törlesztő részlettel és kamattal állították be, hirdették és kifejezetten ezeket a paramétereket kiemelve ajánlották a forinthiteleik helyett! Pontosan tudták, hogy a futamidő során a havi befizetések összege el fogja érni (Lásd, a fenti diagrammon a Fordulópontot) majd azt követően lényegesen meg fogja haladni a forintkölcsönöknél követelhető összegeket.

A konkrét példán ezt számszerűen is bemutatjuk.

Hatásvizsgálat 5 millió Ft kölcsönösszegre

Az alábbi diagrammon bemutatjuk a

-         forintkölcsön BUBOR + X %

-         devizakölcsön LIBOR + Y %

-         deviza alapú kölcsön  HUF/CHF

közti lényeges különbségeket, ami az elszámolás módjából ered. 

12. ábra

A fenti diagrammban együtt ábrázoltuk az egyes kölcsöntípusok kapcsán - a futamidő során - bekövetkező kötelezettségeket, 5 millió forint kölcsönösszeg (illetve az annak megfelelő deviza) és 10 éves futamidő esetére. A különbség az eltérő elszámolási módokból ered.

Forintkölcsön esetében a teljes törlesztési összeg 6.487.822 Ft-ra adódik, míg ugyanez a devizaalapú kölcsön esetében 12.435.283 Ft. A kettő közötti differencia 5.947.461 Ft azaz ekkora a devizaadós kára azáltal, hogy megtévesztéssel a devizaalapú kölcsönszerződést íratták vele alá.

Az erre az esetre vonatkozó kúriai határozat részlet:  

2/2014. számú PJE határozat

KÚRIA

2/2014.PJE

A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ezalatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek - a 6/2013. PJE által el nem bírált - tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.


BEMUTATÓ MEGTEKINTÉSE IDE KATTINTVA!

NYOMTATHATÓ VÁLTOZAT LETÖLTÉSE