Publikáció: 2014. év a változások éve lesz.

Napjainkra már külön irodalma van – legalább is a hírekben - a devizaadósok / devizahitelesek kálváriájának. Jellemző, hogy magát a kölcsönt sem egyértelműen nevezik, nevezzük meg. Jelen időszakban a Kúria a jogegységi állásfoglalásában „deviza alapúnak” nevezi. A valóság viszont az, hogy a 2004. évtől – 2008. évig tartó időszakban a kölcsönt felvevők 98 %-a ezt a kölcsönfajtát vette fel , ezt a „deviza-nyilvántartású” forintkölcsönt. Józanésszel tehát ez a „deviza alapú” megnevezés, fából vaskarika. 

Kik is a devizaadósok?

Definíciószerűen azok a forintadósok, akik 2004-2008-ig terjedő időszakban deviza nyilvántartású (elszámolású) kölcsönszerződést kötöttek. Számuk mintegy 1,5 millióra tehető. Ebből – jelenlegi információink szerint - 503 ezer szerződés „áll talpon” a jelenlegi időszakban, azaz nem vitték fix áron rögzítésbe, végtörlesztésbe, árfolyamgátba, illetve az eszközkezelőhöz, azaz az eredeti szerződés van érvényben. 

Mi is a probléma?
A probléma az, hogy a devizaadósok havi törlesztési kötelezettségei minimum megkétszereződtek, megháromszorozódtak, mellyel olyan mértéket értek el, hogy az adósok több mint 50 %-a fizetési nehézségekkel küzd, azaz a havi tartozás befizetés elmaradása meghaladja a 90 napot. Ami nem csoda egy olyan ország, ahol az átlagos nettó havi munkabér 2012. évben 145 ezer forint, míg az ingatlanfedezetű kölcsön havi törlesztési kötelezettsége 140 ezer forint. (Ezek az adatok a Devizaadósok Szövetségébe regisztrált 3000 db.szerződésből 1000 db-os ingatlanfedezetű minta alapján kerültek meghatározásra.)

- Miként is emelkedhettek fel az átlagosan 70 ezer forintos havi törlesztési kötelezettségek 140 ezer forintra?
- Miként lehetséges az, hogy folyamatos többlet befizetés mellett a nyilvántartott adósság is nő, mégpedig úgy, hogy az már meghaladja a fedezet értékét, úgy hogy folyamatos teljesítés mellett is a bankok pótfedezetet követelnek?
- Miként lehetséges az, hogy a tartozás meghaladja a fedezet érékét?
- Miként lehetséges az, hogy 150 ezer fedezetként felkínált lakóingatlanra árverezés vár?
- Miként is lehetséges az, hogy városnyi család otthonát jelölték már ki árverezésre?

Ezek azok a kérdések, amelyekre józanésszel nincs válasz.
Mert a bankok válasza, hogy ők jogszeren jártak el, a kormányzat válaszai, hogy ők már sokakat „megmentettek” és nem hagynak az árok szélén senkit, és most a Kúria válasza, miszerint az úgynevezett árfolyamváltozás kockázatát az adósnak kell vállalnia, minden, csak nem korrekt válasz. A problémát meg nem oldja.
A problémát akkor tudnánk megoldani, ha a jelenlegi gyakorlat jogi alapjául szolgáló kölcsönszerződéseket megszüntetnénk. Elszámolnánk. Majd újabb, de már tisztességes forintszerződésekkel rendeznénk a tartozást.

Miért nincs egyezség a bankok és a devizaadósok között?
Azért nincs egyezség a bankok és a devizaadósok között, mert a devizaadósok rájöttek, hogy megvezették őket. A felvett összeg többszörösét kívánják kifizettetni velük a bankok, lényegesen többet, mint ha normálisan forint hitelt vehettek volna fel. Mindezt pedig, törvénytelenül, csalással aláíratott szerződés alapján. A bankok az úgynevezett deviza-elszámolásban „érdekeltek” míg a devizaadósok a forintelszámolásban.

Mi is akkor a tét?
A tét az, hagyják-e kifosztani, földönfutóvá tenni magukat a devizaadósok?

Népbutítás, agymosás, azaz kommunikáció
Az eddigiek során - a tömegkommunikációban - sorozatban az jelent meg, hogy a bankokat kár érte, ami arcpirító hazugság. Makró gazdasági adatokra alapozva a médában azt a képet festik, majd a bértollnokok azt ragozzák, hogy a bankokat kár éri, mert a devizaadósok nem akarnak fizetni, illetve hogy felelőtlenül többet vállaltak volna, mint amire képesek. Ami megint csak szemen szedett hazugság.

Devizaadósság analízis
Ahogy a betegség gyógyítása a diagnózissal kezdődik, úgy a devizaadósok problémájának rendezését is analízis, azaz vizsgálat kell megelőzze és a rendezést élethelyzettől függően lehet és kell lefolytatni. Az analízis két fő fázisa, a „kárérték számítás és élethelyzet minősítés”, valamint az „újraszámolás és szerződés”.

Kárérték számítás és élethelyzet minősítés
A kár – általában - nem a bankokat, hanem éppen hogy a devizaadósokat érte. Mindez szerződésenként kárérték számítással igazolható ország-világ, ám legfőképpen bíróság előtt. A kárérték számítás alapelve az, hogy megállapítjuk a deviza-nyilvántartású kölcsönszerződés alapján befizetett összegek alapján és a neki megfelelő referencia forint kölcsön alapján a differenciát, melyet a számszerűsített kárértékkel azonosítunk. Szerződésenként. (Külön Bemutató)

Elszámolás, azaz újraszámolás és újraszerződés
A devizaadósok számára az a nem mindegy, hogy a tisztességes és teljesíthető havi törlesztő részleteket és tartozást – azaz az elszámolást – a bank rója ki, avagy a bíróság állapítja meg. Az elszámolás lényege az, hogy a deviza-elszámolású kölcsön jellemzőit összehasonlítjuk a számításba jöhető forint elszámolási módszerek adta eredményekkel, mellyel megalapozzuk az lehetséges elszámolási módokat. Szerződésenként. 

Rövid helyzetkép:
A jogi és elszámolási viták rendezési helye az EU-ban a bíróság. Mégis Magyarországon a bankok, a kormányzat a médián keresztül folyamatosan eltereli, eltanácsolja a devizaadósokat a bírósági úttól, különféle mondvacsinált indokokkal. Beláthatatlan és újabb csapdákat tartalmazó úgynevezett árfolyamgátba terelik a devizaadós tömegeket, azt az 503 ezer kölcsönszerződéssel rendelkező családot, akik még talpon vannak.
Látszat intézkedések és pótcselekvések sorozata követi egymást, miközben újabb és újabb lakóingatlanokat jelölnek ki árverezésre, újabb és újabb autókat szállítanak el. Újabb és újabb családokat tesznek földönfutóvá, újabb és újabb embereket hajszolnak külföldre és az öngyilkosságba. A tömeg kommunikációban a média által kiválasztott szakemberek, jogászok, közgazdászok, pedig bonyolult szakzsargonban – normális ember számára követhetetlenül – magyarázzák a helyzetet, az eseményeket, egymásnak is ellentmondva, ahogy a bírák is teszik az eddigi devizaadós perekben.

Mi a teendő?
Mai világunkban jogokhoz nem csak jutni lehet, alanyi, állampolgári jogon, nem csak szerezni lehet, hanem el is lehet veszíteni. Az úgynevezett deviza-nyilvántartású kölcsönszerződések jól tapasztalhatóan „hibás termékek” és alkalmasak arra, hogy az abban vállalt kötelezettségek kapcsán előálló élethelyzetekben a devizaadósokat súlyos vagyoni károk érjék.

1. Első lépés mindenek előtt ezen szerződéses jogviszony sürgős megváltoztatása, vagy egyezséggel, vagy bíróság útján.
2. Második sürgős teendő az elszámolás a bankkal, vagy mediálással, vagy a bíróság előtt. Mindenképpen harmadik - és szakértő - fél bevonására van szükség, mert az eddigi tapasztalatok alapján semmi garancia nincs arra, hogy a bank önmérsékletet gyakoroljon.
3. Harmadik lépés az elszámolásból fakadó kötelezettségek rendezése illetve a kártérítés dolga.

Devizaadósok Szövetsége stratégiája és taktikája
A szövetség a devizaadósok bírósági útjának a megszervezésére, a devizaadósok hiteles tájékoztatására és az együttműködése kereteinek tervezésére, szervezésére és biztosításra jött létre. 2011. Október 22-i alakulásunk óta mintegy 3000 devizaadós szerződést regisztráltunk és 33 szervezett egységet (pertársaság, pertársi közösség) hoztunk létre, melyekből mintegy 20 darab társasági kereset került bíróság elé, mintegy 400 devizaadós szerződést érintve. Ez egyéni perekben számolva 400 egyéni, a szerződés érvényességét támadó pernek fogható fel.
Sporthasonlattal élve „csont nélkül” 5 darab kereset jutott be, azaz 5 keresetet fogadott be bíróság, ami azt jelenti, hogy a perek 25 %-a indulhatott meg. 75 %-a a kereseteknek elutasításra majd megfellebbezésre került. Valóban, a bírák jelentős része nem szereti, idegenkedik a pertársasági formától, mert ilyennel még nem találkozott.  Minden társaságunk perben áll, azaz folyamatban van az eljárás annak érdekében, hogy egy másik peres - avagy peren kívülui eljárásban - a végrehajtási eljárások felfüggeszthetők legyenek a bírósági perek zárultáig.
Ha és amennyiben bármelyik társaságunk el lehetetlenülne, bármilyen ok miatt, akkor visszaalakul pertársi közösséggé, azaz diszlokációt hajtunk végre és egyéni keresetek formájában folyik tovább az eljárás, történik a pernyomás. Hamis az a híresztelés, hogy a DÉSZ csak társasági pereket szervezne. 
A jogi képviseletet mind a társaságok, mind az egyéni ügyekben a DÉSZ Ügyvédi Kara látja el, akikkel a szövetség együttműködés megállapodást kötött. Az ajánlott ügyvédek jegyzékén jelenleg mintegy 20 egyéni ügyvéd és iroda szerepel. Ők képezik egyben a DÉSZ ONLNE Ügyvédi Tanácsát, melynek szakértelmére és jogértelmezésére támaszkodik, mind a DÉSZ Elnöksége, mind pedig a társaságai és pertársi közösségnek tagjai.
A DÉSZ nem vesz részt sem a média, sem az utcai acsargásban. Szervezeti egységei a keresetek benyújtásával, a tárgyalásokon együttműködéssel teszik dolgukat.
Maga a szövetség, pedig a szervezeti egységek kommunikációját és működését tervezi, szervezi, biztosítja, Facebook fórumok (130 db), Hírlevél, hivatalos weboldal, kör SMS azaz az elektronikus kommunikáció, továbbá társasági közgyűlések (alapító, csatlakoztató, keresetismertető, soros) videokonferenciák útján, a konferenciák és taggyűlések megrendezésével. A működés anyagi alapjait a szervezet kizárólag tagdíjból és tagjai önkéntes munkájával biztosítja a 3 fős elnökség és a 30 fős operatív vezetés (mentorok, aszisztensek, tisztségviselők) szintén önkéntes munkájával  irányításával, működésével. A DÉSZ-ben nincs sem munkabér, sem tiszteletdíj. 
Ha a DÉSZ 500 fős tagsággal és 5000 db regisztrált szerződéssel rendelkezne (a jelenlegi 400 fős tagság és 3000 darabos szerződésállománnyal szemben) úgy takarná csak az érintettek 1 %-át.

2014. Január15-el tagrevíziót hajtunk végre, melynek következtében a DÉSZ tagsága csökkenhet, ugyanis a tagsági díjat nem fizetők alapszabály alapján kizárásra kerülnek.

Aktuálisan a Kúria állásfoglalásait illetően
A téma elemzésére, kivesézésére, a szükséges teendők meghatározására tematikus fórumot hoztunk létre. https://www.facebook.com/groups/deszeskuria/
Az Ügyvédi Kar egyes tagjai. előzetes gyorsértékelést adtak a döntés várható hatásairól társaságainkra és egyéni pereinkre nézve. Gyűjtjük az általunk is mértékadónak tartott szakemberek állásfoglalásait.

Eszközrendszerünk 2014 évben
1.) Társasági keresetek pertársaságban az Ügyvédi Kar gondozásában
2.) Egyéni keresetek pertársi közösségben az Ügyvédi Kar gondozásában
3.) Végrehajtási eljárások felfüggesztése az Ügyvédi Kar gondozásában
4.) Közérdekű keresetek 2014. Január 15-től az Ügyvédi Kar gondozásában
5.) Kárérték számítás élethelyzet minősítés
6.) Elszámolás, újraszámolás „A Devizaadós Igazsága”.
7.) Kártérítési perek szervezése