Adatvédelmi -és adatkezelési Szabályzat

Adatvédelmi - és adatkezelési Szabályzat

A Devizaadósok Szövetsége Alapszabálya alapján az alábbi adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot adom ki.

  1. Jelen szabályzat a szövetség tagjaira és a tisztviselőire egyaránt vonatkozik, egyfelől a Belépési nyilatkozatban, másfelől a tisztségviselésre vonatkozó Elfogadó nyilatkozatban, valamint a megbízottak által kiadott Titoktartási nyilatkozatban foglalt jogi kötelmek alapján és a nyilatkozatot tevő büntetőjogi felelőssége alapján.
  2. A szövetség tagjai személyes adataira és dokumentumaira, továbbá a tevékenység során szükségesen felhasznál kölcsönszerződések másolataira titoktartási kötelezettség vonatkozik. A Titokgazda a szövetség elnöke. Csak az az adat és dokumentum hozható nyilvánosságra, amelyhez a Titokgazda írásban is hozzájárul.
  3. Az adatgyűjtés (személyes és a kölcsönszerződésekre vonatkozó adatok) a hivatalos weboldalunkon a http://www.devizaados.eu/index.php/regisztracio címen található adatlap kitöltésével történik. Az adatlapon bekért adatok nyílt illetve bizalmas adatokra osztandók. Ezen adathalmaz aktuális kivonata a Regisztrátum.
  4. A Regisztrátumot – illetve annak aktuális kivonatát - a szervezet építése, működtetése érdekében a szervezet tisztségviselői és a külön megbízott percsoportvezetők kapják, illetve férhetnek hozzá azokhoz. Harmadik személynek – még tagoknak sem – az elnök hozzájárulása nélkül azok nem adhatók át, nem oszthatók meg.
  5. A szövetséget így tisztségviselőit és tagjait is kötik a személyes adatokra, illetve az üzleti adatok gyűjtésére, kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályok.
  6. Tagjegyzéket az elnökön kívül senki nem hozhat nyilvánosságra.
  7. Csoport név és telefonjegyzék csak és kizárólag zárt csoportban Facebook, levelezés) szerepeltethető.
  8. E-mail névjegyzék senkinek ki nem adható.
  9. A kölcsönszerződésekből származó statisztikai céllal gyűjtött adatok senkinek ki nem adhatók, azok kezelése kizárólag kódszámmal történhet, név nélkül.
  10. A név és kódjegyzék senkinek ki nem adható.
  11. A kölcsönszerződések másolatai csak és kizárólag anonimmá téve (személyes adatok kitakarásával) tárolhatók és kezelhetők a kódjegyzéke alapján.
  12. Az adatok és dokumentumok tárolása és kezelése a hivatalos weboldalon és a Google Dokumentum Tárban történik. Saját gépen a szervezet adatai és dokumentumai, csak és kizárólag munka céljából tárolhatók és kezelhetők. A munka végeztével törlendők.
  13. Különös figyelemmel kell lenni a banktitkok körére, azok megsértése ugyanis büntetőjogi felelősséggel is járhat. ( Lásd: 1. sz. melléklet)

Budapest, 2012-03-12

Tilk László Géza

Elnök

1. sz Melléklet: A banktitokra vonatkozó rendelkezések

1996. évi CXII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

VII. Fejezet

Titoktartás

Banktitok

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,

k) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

b) a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)

52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel, vagy

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,

c) a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás,

d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal

2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

részére,

h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,

l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,

m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(2)-(10)

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

Adatközlő tájékoztató2

AXA Bank Zrt.
CÍME. AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe
1396 Budapest
Pf.494
(tértivevényes küldemény)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szerződés azonosítója:

T. AXA Bank!

Kérem, hogy adatközlő levelüket az alábbiak alapján dolgozzák át:

- Termék típusának pontos megnevezése.(Az okirtaban szereplőre)
A szerződés össze
- Termék típusának pontos megnevezése.(Az okirtaban szereplőre)
A szerződés összegének pontosítása, a felvett forint összeg svájci frankban történő nyilvántartással. (Az okirat szerint)
Valamint
Tételes elszámolást kérek, az egyes tranzakciók külön igazolásával.
(A svájci frank beszerzések igazolása a hitelfelvétel és a törlesztőrészletek tekintetében, pontos eladási és vételi árfolyam megjelöléssel, a tőkerész és a kamatrész összegének pontos kimutatásával a törlesztőrészleteken belül.)

Az adatközlő levelet a nekem megküldött eredeti formájában nem fogadom el.Tudástár: Tartalomjegyzék (tervezet)

 

Svájci frank-e

Tisztelettel megkérem Önöktől mindkét ügyletemre vonatkozóan az alábbi dokumentumok megküldését:

A CHF hitelek forrását bemutató technikai számláról történő konkrét CHF utalás igazolását, mely megfelel a bankkal kötött kölcsönszerződésemben foglaltaknak.
... Kérem a CHF hitel forintra váltását igazoló dokumentumokat a kölcsönök folyósításával kapcsolatban. Kérem a váltás hitelt érdemlő módon történő igatolását.
Az egyes forint törlesztésekkel kapcsolatban kérem annak hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a forintot a bank az én ügyletemmel szoros összefüggésben svájci frankra váltotta.
Kérem pontos nyilatkozatukat arra nézve, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban milyen olyan konkrét tényre hivatkozik a bank, mely alátámasztja a kamatok emelését. Mivel e kamatemeléseket továbbra sem fogadom el, kérem annak kimunkálását, hogy az évekkel ezelőtt megkötött kölcsönszerződéseimnek mi köze van a bank jelenlegi hátrányos üzletpolitikájához és esetleges veszteségeihez. Mivel a bank által közölt adatok alapján a pénzintézet messze nem veszteséges, álláspontom az, hogy az Önök eljárása jogalap nélküli.”
OTPBank
Cégjegyzékszám: 01-10-044659 Statisztikai törzsszám: 12715574-6492-114-01

Levél minták, beavány minták -Banknak írható levelek

Tudástár: Tartalomjegyzék (tervezet)

 

AXA Bank Zrt.
CÍME. AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe
1439 Budapest
Pf.665
(tértivevényes küldemény)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szerződés azonosítója:

T. AXA Bank!

Kérem, hogy adatközlő levelüket az alábbiak alapján dolgozzák át:

- Termék típusának pontos megnevezése.(Az okirtaban szereplőre)
A szerződés össze
- Termék típusának pontos megnevezése.(Az okirtaban szereplőre)
A szerződés összegének pontosítása, a felvett forint összeg svájci frankban történő nyilvántartással. (Az okirat szerint)
Valamint
Tételes elszámolást kérek, az egyes tranzakciók külön igazolásával.
(A svájci frank beszerzések igazolása a hitelfelvétel és a törlesztőrészletek tekintetében, pontos eladási és vételi árfolyam megjelöléssel, a tőkerész és a kamatrész összegének pontos kimutatásával a törlesztőrészleteken belül.)

Az adatközlő levelet a nekem megküldött eredeti formájában nem fogadom el.

 

 

 

 

Levél a banknak  - Amire a szerződés különböző pontjai hivatkoznak

 

  AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe
1439 Budapest
Pf.665
(tértivevényes küldemény)
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szerződés azonosítója:

 

   T. AXA Bank!

 

  • Az Önökkel (dátum) napján aláirt számú hitelszerződésem áttekintése után észleltem, hogy a szerződés több pontban hivatkozik az alábbiakban felsorolt dokumentumokra és adatokra, amik a leírtak szerint a szerződés elválaszthatatlan részét képezik, ugyanakkor a csatolmányból hiányoznak. Ezáltal az Önökkel kötött szerződésem értelmezhetetlen illetve ellenőrizhetetlen számomra.

    1. Lakossági hitelezési üzletszabályzat és a hitelemet érintő változásai az eltelt időszakban I/4.2

    2. Üzletszabályzat és a hitelemet érintő változásai az eltelt időszakban I/5.5, I/7.1, IV/4,

    3. Hirdetmény és a hitelemet érintő változásai az eltelt időszakban

    4. Ügyleti kamat (induló 2,85%) és változásai az eltelt időszakban I/3.6, I/3.8,

    5. Havi kezelési költség (induló 1,9%) és változásai az eltelt időszakban I/3.7, I/3.8

    6. THM (induló évi 5,24%) és változásai az eltelt időszakban I/3.10

    7. Hitelelszámolási számla (kivonatok tételes megosztásban III/1.1

    8. Hiteldíj-Ügyleti kamat (2) 14% és változásai az eltelt időszakban III/2.3

    9. Havi postán elküldött elszámolások másolatai III/3.1

    10. Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai a fenti kölcsönszerződésemre vonatkozva III/3.3

    11. „devizaárfolyam” és változásai az eltelt időszakban I/4.3

    12. „árfolyamrés”-re vonatkozó tájékoztatás, hogy Önök alkalmaztak-e az én hitelem esetében illetve ennek változásai

    13. A fedezetként szereplő ingatlanra bejegyzett jelzálog értéke HUF és CHF-ben egyaránt kifejezve illetve ennek folyamatos változása.

 

A felsorolt tételek utáni számok a fentebb említett szerződésem azon pontjai, ahol ezekre hivatkozás történik.

 

Mindezek hiányában, ahogy említettem lehetetlen értelmeznem a szerződésemet és ellenőriznem az Önök elszámolásait, holott a szerződésemben, mint általam tudott, nekem átadott, postán elküldött, illetve tudomásomra hozott tényekként szerepelnek. Természetes igényem, sőt azt feltételezem, hogy jogom is, hogy mindezen adatoknak és dokumentumoknak a birtokában legyek, illetve szükség esetén azokba betekinthessek, vagy akár független szakértőknek megmutathassam.

 


 

dátum

 

 

 

aláírás

 

 Levél az Axa vezérigazgatójának a szerződés semmisségéről

https://www.facebook.com/#!/groups/deszaxa/doc/363103077046914/

Levél minták, beadvány minták - Bírósági keresetek, beadványok

Megállapítási kereset a szerződés érvénytelensége iránti perekben

A kérdés vizsgálatánál az irányadó eljárási szabály a Pp. 123. § második mondatában foglalt rendelkezés, mely az önálló megállapítási kereset előterjesztését kettős feltételhez köti. A hosszabb ideje kialakult és általánosan elfogadott bírói gyakorlat szerint ezek az eljárásjogi feltételek a szerződés érvénytelensége iránti perekben előterjesztett kereseti kérelemre is vonatkoznak. Önálló érvénytelenség megállapítására irányuló kereset tehát akkor terjeszthető elő, ha a Pp. 123. § szerinti feltételek fennállnak, vagyis a felperes jogmegóvási szükséglete igazolt és a marasztalási kereset előterjesztése kizárt. Ezt az álláspontot fogadta el a civilisztikai kollégiumvezetők tanácskozása is (BH 2005/5. Fórum rovat Emlékeztető 4/a. pontja), és ez tükröződik a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában is.

A 6.Pf.20.520/2003/4. számú ítélet szerint (BH 2005/146.) a szerződés érvénytelenné nyilvánítása nem öncél, és az ilyen tartalmú megállapításhoz az a körülmény sem szolgálhat kellő alapul, hogy a felperes a szerződés teljesítésére irányuló igény érvényesítésétől tart. A 6.Pf.21.840/2003/3. számú ítélet kifejti, hogy a felperesnek az alperessel szembeni jogvédelmi szükséglete nem áll fenn, mert az alperes által előterjesztett teljesítés iránti keresettel szembeni védekezésként hivatkozhat az adásvételi szerződés létre nem jöttére vagy érvénytelenségére. A 6.Pf.20.376/2005/3. számú ítélet rámutat, az esetleges perrel való fenyegetettség nem teszi szükségessé a jog fenn nem állásának, illetve a szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereset előterjesztését, mivel a semmisségre esetleges másik eljárásban védekezésként akadály nélkül lehet hivatkozni. Az 5.Pf.20.368/2009/6. számú ítélet úgyszintén a keresettel szemben felhozható védekezés miatt nem találta előterjeszthetőnek önálló megállapítási keresetként az igényt, az indokolása kiemeli továbbá, hogy a Pp. 123. §-ban meghatározott feltételeknek nemcsak a kereset megindításakor kell fennállni, hanem az eljárást befejező döntéskor is.

A határozatokból kitűnően az eljárásjogi feltételek közül a felperes jogmegóvási szükségletének hiánya a leggyakoribb elutasítási ok. Következetesen hivatkoznak a döntések arra, hogy valamely keresettel szemben felhozható védekezés önálló megállapítási keresetként nem érvényesíthető. Ezáltal a szerződést kötő felek egymás közötti viszonylatában gyakorlatilag kizárt az önálló, csak az érvénytelenség megállapítása iránti kereset megengedhetősége, mivel ez az igény keresettel szembeni védekezésként általában felhozható. A fentiekkel ellentétes álláspontot fejt ki a Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.448/2008/5. számú ítélete, mely szerint a szerződő felek egymás közötti viszonylatában a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset nem a Pp. 123. §-ában írt megállapítási kereset, hanem a szerződő fél e minőségéből eredő nyilvánvaló és természetes joga, ezért nem szükséges az eljárási törvényben írt megállapítási kereset feltételeinek vizsgálata akkor sem, ha a felperes nem kéri a jogkövetkezmények levonását. Ilyen vizsgálódásra csak a szerződő feleken kívüli harmadik személy vonatkozásában van szükség. Ez az álláspont a hatályos Pp. és Ptk. szabályaiból nehezen vezethető le, ugyanakkor elgondolkodtató módon előrevetíti és egyben megkísérli a bírói gyakorlatban is előrehozni az alkalmazását annak a lehetőségnek, amit az új Ptk. megoldásként tartalmaz. Az új Ptk. szerint – mintegy kivételként az eljárási szabály alól – a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól akkor is, ha ezzel egyidejűleg nem kéri a felek közötti jogviszony rendezését (anyagi jogi szabályon alapuló önálló megállapítási per lett).

A másik eljárásjogi feltétel teljesülése – miszerint a felperes teljesítést nem követelhet – minden olyan esetben kizárt, amikor az érvénytelen szerződés alapján teljesítés történt, ilyen esetben ugyanis marasztalás kérhető. Szükségtelen ezért az érvénytelenség iránti perekben külön kereseti kérelemként a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérni, ha a jogkövetkezmény alkalmazása körében marasztalási igénye van a felperesnek (pl. eredeti állapot helyreállítása címén a szolgáltatás visszatérítése iránt), mivel a marasztalási kereset mellett megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-a alapján nincs helye. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.108/2008/6. számú ítéletének indokolása kifejti, hogy a felperes keresete vételár és kamatai megfizetésére irányult, ennek csupán jogcímeként jelölte meg a szerződés megtévesztés miatti érvénytelenségét. A Pp. 123. §-ában írt feltételek hiányában, elsősorban azért, mert a felperes marasztalás iránt terjesztett elő keresetet, nem álltak fenn a megállapítási kereset feltételei, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a marasztalás mellett a szerződés érvénytelenségét is megállapította. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.525/2006/3. számú ítélete szerint (BDT 2007/6/92.) a törlési kereset lényegében marasztalási kereset, annak csupán jogcíme a bejegyzés alapjául szolgáló szerződések érvénytelensége. Ilyen esetben a jogmegóvást a bejegyzett tulajdonjog törlése szolgálja, a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei nem állnak fenn, ezért az ítélet rendelkező részében nincs helye az érvénytelenség megállapításának.

Hasonlóképpen a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf. tanácsa is több határozatában rámutatott, hogy nem az ítélet rendelkező részére, hanem annak indokolására tartozó kérdés a szerződés érvénytelenségének megállapítása, amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményei felől is dönt a bíróság. (5.Pf.21.106/2005/6. és 5.Pf.20.859/2007/3.)

 

tags:kereset, bíróság, marasztalás,megállapítási

 

Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosítása ellen

 

http://pitee.wordpress.com/2011/12/05/keresetlevel-az-otp-egyoldalu-szerzodesmodositasai-ellen/?like=1&_wpnonce=f0380c30f6&blogsub=confirming

 

tags: egyoldalú szerződés módosítás, tisztességtelen

Javaslat a deviza elszámolású hitelt felvevők érvrendszerére Dr. Damm Andrea

 http://tudatbazis.hu/wp-content/uploads/2011/12/devizahitel-damm-andrea.pdf

Bankoknak írható panaszlevelek letölthetők

 http://www.hitelesmagyar.com/index.php/letoltheto-dokumentumok/category/6-panasz

tags:panasz, panaszlevél

Nyomtatvány költségmentességi igazoláshoz

https://docs.google.com/document/d/1-idEOkmfr_r4xlQK6zC4IlHyYy8o89jsZI2Ab_2xDCg/edit#