Főoldal

Jövőbe mutató jogegységi döntés előtt állunk

Jövőbe mutató jogegységi döntés előtt állunk



I. A Kúria egyik tanácsa a Pfv.I.21.1156/2015/5. számú, felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletében a következőképp döntött:

 

 

„Deviza alapú bankkölcsön esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kellett volna a kölcsön főtárgyát: a kölcsön tárgyát képező devizát, mégpedig pontos, összegszerű megjelöléssel vagy legalábbis magából a kölcsönszerződésből egyértelműen kiszámítható módon. A kölcsönszerződés e hiányosságát a Bank utólag megküldött folyósítási értesítője nem pótolja.”

 

 

II. A Bankszövetség az - elsősorban az OTP Bank Nyrt-t sújtó- ítélet miatt eddig ismeretlen tartalmú levelet ( iktatószáma: MBSZ/70/1/2016, ügyintéző: dr. Auer Katalin) küldött a Kúria polgári kollégiumvezető bírájának, dr. Wellmann Györgynek, aki arra ismert tartalmú (2016.EI.II.J.37 iktatószámú) levelében így válaszolt:

 

"Tisztelt Alelnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr!

 

A Kúria Pfv. I. 21156/2015. számú ítéletével kapcsolatos jelzésüket köszönöm, az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetértek: az ítélet sajnálatos módon valóban ellentétes a 6/2013.PJE határozat indokolásával. Korábban már a bírói szervezeten belülről is jelezték számomra, hogy ez az ítélet nincs összhangban a Kúria által követett gyakorlattal. A Kúria a döntést természetesen nem tartja irányadónak, így intézkedésemre az már nem szerepel a Kúria honlapján. Az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz."


A levél létére úgy derült fény, hogy azt bankokat képviselő jogászok olyan bírósági eljárásokban csatolták be, amelyekben a Bankszövetség és a dr. Wellmann Gyögy által sajnálatosnak tekintett ítéletre hivatkoztak, hogy azt mintegy "hatástalanítsák".

A levél az adósok képviseletét ellátó ügyvédek és az adósok körében nagy felzúdulást keltett, mivel egyrészt a bírói függetlenség és pártatlanság- jogszabályba foglalt- illúziójának szétfoszlását, másrészt a gazdasági/ politikai erőtér jogalkalmazásra gyakorolt közvetlen befolyását látták benne. A felzúdulás, nyílt levél, tüntetés, tiltakozás nyomán a Kúria érdemben nem nyilatkozott, azonban a még tavaly novemberben a Kúria elnöke által hangoztatott álláspont, miszerint nem indokolt ezen a területen újabb jogegységi határozatot hozni, a levél napvilágra kerülését követően hirtelen megváltozott, és jogegységi eljárás megindítására vonatkozó hírek jelentek meg. 

III. Dr. Wellmann György a következő jogkérdésben indítványozott a fenti előzmények után jogegységi eljárást a Kúriának:

"Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?"

A kérdésfeltevés maga jelzi, hogy az OTP Bank Nyrt által alkalmazott szerződési technika jogi megfelelősége a kérdés tárgya - nyilván nem kevés múlik a kérdés megválaszolásán. A kérdés felevetése azt is jelzi, hogy a Kúria rendben lévőnek tekinti dr. Wellmann György és a Bankszövetség közötti szoros kapcsolatot, és a helyzetből úgy lép ki, hogy a hivatkozott ítéletről kívánja bebizonyítani, hogy az hibás, ellentétes a 6/2013 PJE határozattal, egyezően a levél kijelentésével, mintegy utólag hozza meg a Bankszövetség számára már megelőlegezett állásfoglalást.

 

IV. A jogegységi eljárás oka és célzott eredménye

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény szabályozza a jogegységi eljárásfogalmát, megindításának feltételeit, meghozatalának módját. A jogegységi eljárás ebben az esetben azért indult, mert az indítványozó (dr. Wellmann György) által vezetett ítélkező tanács a fentiekben megfogalmazott jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának ( dr. Harter Mária) elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől.

Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy dr. Welmann György szerint érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza, és a jogegységi eljárás ennek kimondását készíti elő.

Ez nyilvánvalóan annak érdekében tett lépés, hogy dr. Wellmann György a Bankszövetségnek tett ígéretét (A Kúria a döntést természetesen nem tartja irányadónak, az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz)beváltsa.

Ha dr. Wellmann Gyögy a jogegységi eljárás kezdeményezését követően tette volna ezt a kijelentést, akkor legfeljebb az volna kifogásolható, hogy a Kúria egyik főbírája nem szokott civil szervezetekkel jogegységi kérdéseket megvitatni, így a bankszövetség, mint egyesület kivételezett elbánása sérti az egyenlő elbánás elvét.

De mivel dr. Wellmann Gyögy ezt a kijelentését a jogegységi eljárás kezdeményezése előtt tette, okkal feltételezhető ok-okozati összefüggés a Bankszövetségnek tett ígéret, és a jogegységi eljárás megindítása között, ami viszont súlyosan sérti minimum a törvény előtt egyenlőség, a bírói függetlenség elvét, és alkalmas az igazságszolgáltatás pártatlanságában vetett közbizalom megingatására, mert azt a gyanút kelti, hogy erős gazdasági érdekcsoportok közvetlenül befolyásolják a jogalkalmazást, melyre a gyengébb érdekérvényesítési képességgel bíró fogyasztók, az érdekeiket képviselő fogyasztóvédelmi szervezetek, egyesületek nem képesek, így a fegyveregyenlőség elve sérül a bírósági eljárásban.

 

Ezt a gyanút sajnos a 6/2013 PJE határozat megjelenése (mely banki jogászok jogértelmezési eszmefuttatását szinte szó szerint átvéve, gyakorlatilag jogszabályokat módosított, és megdönthetetlen vélelmeket állított fel, azaz áttévedt a jogalkotás mezsgyéjére azáltal, hogy a bíróságokra nézve kötelezőek előírásai) óta született kúriai döntések, majd az azokra legitimációs céllal hivatkozó jogalkotási döntések ( melyeket az adósok következményei miatt csak bankmentő törvénycsomagként aposztrofálnak) csak megerősítik: láthatóan az a cél, hogy az adósi érdekérvényesítést korlátozzák, vagy még inkább, képtelen feltételek támasztása révén ellehetetlenítsék ( ennek szép példája az a módosítás, melynek egyfajta értelmezése azt eredményezi, hogy egy érvényes és egy érvénytelen szerződés esetén ugyanaz az eredménye a felek közti elszámolásnak: ez pedig a banki elszámolás). Ezt eredményezik azok a banki érdekeket képviselő jogászok hathatós közreműködésével folyamatban lévő kodifikációs eljárások is, amelyek az eddigi igényérvényesítés lehetőségeit kívánják szűkíteni (pl. végrehajtás megszüntetés és korlátozási perek vonatkozásában).

 

Ezzel szemben hiszünk abban, hogy a bírói kar túlnyomó többsége csak a jogszabályoknak, és saját lelkiismeretének alárendelten, központi megrendelések, és utasítások nélkül hozza meg az adott eseti ügyben, a bizonyítás eredményeként a döntését, mely eljárásban nem speciális, csak az érvénytelenségi perekben alkalmazott, a bankok számára testre szabott jogértelmezés, hanem a több százados jogfejlődés eredményeként kikristályosodott elvek érvényesülnek.

 

Ennek jegyében jelezzük, hogy a bíróságok gyakorlata a jogegységi eljárásban feltett kérdésben szinte egyöntetű: nem tekinti a szerződés részének azt a dokumentumot ( értesítő levél, folyósítási értesítő törlesztési terv stb.), amely nem a szerződéskötéskor keletkezett, és nem a felek együttes jognyilatkozata, hanem az egyik fél egyoldalú jognyilatkozata csupán. Ha e tárgykörben a joggyakorlat elemző csoport vizsgálódna, azt találná, hogy a bíróságok túlnyomó részének meggyőződése szerint a csak egyik fél által kiállított, egyoldalú jognyilatkozat esetén fogalmilag kizárt, hogy az a szerződés részét képezze, függetlenül attól, hogy a felek a szerződésben így nyilatkoztak-e vagy sem.

 

Ha a jogegységi tanács ezzel ellentétes eredményre jut, az azt jelzi, hogy egyes nagybankok rosszul megfogalmazott szerződéses konstrukcióit kívánja megmenteni a kialakult joggyakorlat és jogértelmezés ellenében, az adósok rovására, az európai fogyasztóvédelmi joggyakorlattal szöges ellentétben. Ebben az esetben már csak a törvényhozásnak kell megtennie a záró lépést az "adósmentési" folyamatban, egy egyetlen paragrafusból álló törvény meghozatalával: A pénzügyi szolgáltató a deviza elszámolású kölcsönszerződésekkel összefüggő ügyekben nem perelhető. Ekkor zárul majd le az adósrabszolgaság totális kiépülése, melynek sok más állam látja majd hasznát, a fellendülő kivándorlás nyerteseként.

De ki fizeti majd a révészt?

 

Budapest, 2016. május 8.

PSZLF Egyesület

dr. Madari Tibor

elnök

Nyilt levél a Kúriához

 

Tisztelt Kúria!

Önök között Tisztelt Bírák vannak olyanok, akik már akkor is bírók voltak, amikor Magyarország a demokrácia útjára lépett. 

Az akkor vallott eszmék ma is igazak. Közösen örültünk Magyarország függetlenségének és hittünk mind abban, amit egy jogállam biztosíthat polgárainak. A törvény előtti egyenlőséget.

Megtehetjük, hogy e vívmányokat kockáztatjuk, de azt csak saját pusztulásunk árán lehet.

Egy demokratikus jogállamban sem a jogalkotónak, sem a jogalkalmazónak nincs arra felhatalmazása, hogy intézkedéseivel felrúgja a demokrácia játékszabályait.
Magyarország megszabadult elnyomóitól, kivívta szabadságát, és soha többé nem kér, a politikai megrendelésre született ítéletekből.

Jogunk van szólni, ha jogsérelem ér. Jogunk van a független bírósághoz, ami többé már nem a hatalmasságok, vagy a pénzvilág kiváltsága.

Jogunk van megismerni az ítéleteket. Nem maradhatunk tétlenek, ha úgy látjuk, e jogainktól akarnak megfosztani minket. Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, bocsánatkérő levelében próbál mentegetőzni, mert egy független bírói testület döntése nem felelt meg a Bankszövetség elvárásainak.

Egy jogállamban ilyen nem fordulhat elő!

Rövid távú előnyökért, a bírói függetlenséggel szembemenni nem érdemes, mert hosszú távon a demokráciát veszélyeztetők is vesztesek lesznek. A diktatúrákig vezető út sok kis lépésből áll, két lépés között nincs nagy távolság. Sokszor észre sem venni, hogy veszélyben vagyunk, és a diktatúra ott kopog az ajtónkban. Akkor már nem fog számítani, hogy ki kinek az ismerőse, mennyi pénze volt, vagy milyen beosztásban, mekkora hatalommal rendelkezett. Ez egy szomorú előképe annak a folyamatnak, ami ma Magyarországon elkezdődött.

Most kell hangunkat hallatni, most kell azt mondani, hogy elég!

Állítsuk helyre a demokráciát, következetesen bátran harcoljunk azok ellen, akik nem így gondolják. Közös a múltunk, közös a jövőnk és közös az érdekünk.

Kérem, Önöket segítsenek helyreállítani a független igazságszolgáltatásba vetett bizalmunkat!

 

Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége


<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<   >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>



OTP ellen indított közérdekű per első fok

A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége által indított közérdekű perben végre megszületett az elsőfokú ítélet. Bár keresetünk több pontját elutasította a bíróság, egy pontban mégis megalapozottnak találta indítványunkat. 
Az OTP Bank, 2004. május 1. és 2009. december 31-e közötti időszakban alkalmazott Üzletszabályzatának azon pontja, miszerint a kezelési költség számításának a módja tizenkét havi kamatperiódus szerint történik, tisztességtelen.

A számítás alapja: „a kezelési költség az ügyleti év elején fennálló tőketartozás után kerül meghatározásra és havonta esedékes, mely az éves kezelési költség egy tizenketted része”. 
Teljesen egyértelmű, hogy már a következő hónaptól az adós többet fizet, mint amennyi indokolt lenne, hiszen a számítás egy éven keresztül, nem veszi figyelembe, hogy a tőke folyamatosan csökken.

Közérdekű perben előterjesztett tisztességtelen szerződéses kikötés csak megállapításra irányulhat, marasztalásra nincs lehetőség, vagyis az ítélet nem tartalmazza a jogkövetkezmény levonását. Ennek ellenére az ítélet erkölcsi szempontból óriási jelentőségű.

Az már most is világosan látszik, hogy a deviza elszámolású szerződések bármelyik szerződéses kikötésének alaposabb vizsgálata, nem állja ki a tisztesség és a jogszerűség próbáját. Törvény semmisítette meg az árfolyamrésre és a kamatemelésre vonatkozó kikötéseket, most pedig a bíróság mondta ki a kezelési költség számításának tisztességtelenségét.

Kereseti kérelmünknek azon pontjait, melyekben tisztázni szeretnénk, hogy - mi az a kezelési költség? – valamint, ha indokolt e költség alkalmazása, akkor a Magyarországon keletkezett költségeket miért deviza alapon számolja a bank, fellebbezéssel élünk.

A devizaalapú szerződések vonatkozásában továbbra sem világos, hogy a bankok miért nem gyakorolnak önkritikát és törekednek a fogyasztók bizalmának visszaszerzésében.

Szövetségünk egyértelműsíteni szeretné, hogy minden törvényes eszközzel addig folytatja a harcát, ameddig a devizaadósok számára meg nem születik egy végleges és megnyugtató megoldás. 

 

 

Tilk László Géza

Ma lenne 62 éves.

Barátunk, harcostársunk, akinek munkássága, tevékenysége, írásai feledhetetlenek.
Egy kevésbé ismert oldala a dal-, és dalszövegszerzés., ...
https://www.youtube.com/user/tilklg
http://tilk-tilk.blogspot.hu/
https://www.facebook.com/tilk.geza 

És egy nekrológ, amely talán mindent elmond róla:
http://www.euroastra.info/node/91636 

Nyugodjék békében!